<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Az elmúlt évtizedről és a "hogyan tovább"-ról beszélgettek az elmúlt évtized magyar miniszterei egy pénteki gazdasági fórumon. Természetesen mindenki másként látta a saját időszakát, de a jövőt illetően nagyobb volt az egyetértés azt illetően, hogy nem számíthatunk sok jóra. Mfor.hu-tudósítás.

Járai Zsigmond, Varga Mihály, László Csaba, Draskovics Tibor és Veres János - ők voltak az elmúlt évtized pénzügyminiszterei Magyarországon. Pénteken a Vállalkozók napja alkalmával mindannyian egy asztalhoz ültek és a nosztalgiázás mellett jövőképet is felvázoltak.

Hol romlott el minden?

1998-ban a cél az volt, hogy folyamatosan csökkenjen az állami újraelosztás, kiegyensúlyozott legyen az államháztartás, csökkenjen az államadósság. Alaptétel volt, hogy stabil pénzügyi közvetítő rendszerre, kiszámíthatóságra, előreláthatóságra van szükség. Ezek a tételek nagyrészt teljesültek is - emelte ki Járai Zsigmond, az első Fidesz-kormány pénzügyminisztere.

"Az elmúlt tíz év tragikus volt a pénzügyi fegyelem és az adósság szempontjából. Összességében ma 20 százalékkal élünk rosszabbul, mint azokban a régiós országokban, melyek nem követték az adósságnövelő politikát az elmúlt évtizedben" - véli Járai.

2002-ben kezdődtek az igazi bajok, hiszen a választások után a száznapos programmal olyan folyamat indult el, mely évekre előre determinálta a költségvetés hiányát. A gond 2008-ban rajzolódott ki, amikor bebizonyosodott, hogy a felvett magyar adósság nem finanszírozható - vélekedik Varga Mihály, aki jelenleg a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, korábban pedig Járai utóda volt a pénzügyminiszteri székben.

Varga szerint a devizahitelek mellett fontos probléma, hogy az ország olyan szociális rendszert épített ki, melyet a jelenlegi költségvetési feltételek mellett képtelen fenntartani. Szerinte ezen próbál a jelenlegi kormány változtatni.

"Butaság lenne azt állítani, hogy a 2002-es kormányváltáskor nem voltak problémák, hiszen negyedéves alapon már akkor csökkent a GDP, volt egy komoly bizalmatlanság és magas volt a folyó fizetési mérleg hiánya" - emelte ki a fórumon László Csaba. A Medgyessy-kormány egykori pénzügyminisztere kiemelte: a 2001-ben bevezetett lakástámogatási rendszer nem volt finanszírozható az akkori körülmények között.

"A 2002-ben kezdett fokozatos kiigazítás nem volt sikeres. A száznapos program önmagában további intézkedések nélkül elvezetett volna az euró 2008-as bevezetéséhez. Számomra az elmúlt tíz év legfontosabb tanulsága, hogy válságos időszakokban lehet költségvetési konszolidációt végrehajtani. A mi problémánk az volt, hogy politikailag nem sikerült elfogadtatni, hogy a száznapos program után ne legyenek további kiadásnövelő intézkedések" - vázolta fel László.

"Be kellene jelenteni, hogy a gazdasági szabadságharc véget ért"

"2013-tól nagyon nehéz helyzetben lesz a kormány, nem is csoda, hogy kétségek vannak, hiszen egyrészt ki kell vezetni a válságadókat, másrészt pedig tartani kell a fegyelmezett költségvetési politikát" - véli Draskovics Tibor. A Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminisztere szerint a kormány stratégiája rossz volt, és még peche is volt a külső környezet miatt.

"Gyors, látványos fordulat kellene, a magasabb jövedelműekre nagyobb terheket kellene rakni és csökkenteni kellene az élőmunka terheit. Emellett ki kell egyezni a bankrendszerrel, hogy legyen normális hitelezés. Ha ezek nem történnek meg, akkor az út nem felfelé, hanem lefelé vezet" - véli Draskovics.

"Ki kellene jelenteni, hogy a gazdasági szabadságharc befejeződött, a nem ortodox megoldások nem váltak be, és vissza kellene térni a járt útra. Az egykulcsos adótól mindenképp vissza kell lépnie Magyarországnak" - emelte ki a pénteki beszélgetésen Veres János, a Gyurcsány-kormány 2005 és 2009 közötti pénzügyminisztere.

Kell-e nekünk az IMF pénze?

A jövőt illetően meglehetősen pesszimisták voltak az egykori miniszterek, hiszen még Járai Zsigmond is úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a következő években nem számíthat komoly növekedésre, és "ez még az optimista forgatókönyv". Járai szerint elképzelhető, hogy a következő időszak feladata nem a gazdaság beindítása, hanem a pénzügyi válság elkerülése lesz.

"Az nem kérdés, hogy Magyarország egyelőre finanszírozható, ebből a szempontból 2012 lesz a nagyobb kérdés, ezért is kezdeményezte a kormány egy IMF-védőháló kiépítését. A magyar kormány részéről öt percen belül meg lehetne állapodni, de nem mindegy, hogy a tárgyalópartnerek mit kérnek majd cserébe" - emelte ki Varga Mihály. Hozzátette: szerinte véget ért a türelmi időszak, ha nem teljesítjük jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, akkor komoly uniós forrásoktól eshetünk el.

László Csaba szerint adócsökkentésre lenne szükség Magyarországon, miközben jövőre adóemelés lesz. "A kiszámíthatóság ma alapvetően hiányzik, ez is közrejátszott a forint elleni spekulációban az utóbbi időszakban" - emelte ki a 2002-2003 közötti pénzügyminiszter. László szerint mindenképpen meg kell állapodni az IMF-fel, de jó lenne már most tudni, mik lehetnek a fő intézkedések, fő feltételek, ez már önmagában bizalomerősítő lenne.

"Én azt gondolom, hogy nem hagynak bennünket csődbe menni, ahogy 2008-ban sem hagytak. És nem azért, mert annyira szeretnek minket, hanem azért, mert azzal döntenénk a dominót. Ugyanakkor erre nem lehet egy gazdaságpolitika alapjait építeni" - vélekedik Járai Zsigmond.

Beke Károly

mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.