2018. szeptember 10. 05:45

Ha a kormány végrehajtja a segélymegvonásra vonatkozó tervét, sokan ragadhatnak benne egy teljesen kilátástalan helyzetbe.

Hiába a szociális segélyezés, az érintettek egyre kisebb hányadán képes segíteni, és az anyagi juttatás ellenére továbbra is szegénysorban maradnak - erre utal legalábbis az uniós statisztika. Az Eurostat ugyanis a szociális segélyek előtt és után is közli, hogy a teljes népesség hány százaléka van kitéve a szegénység kockázatának. Ha pedig a kormány végrehajtja a legújabb segélymegvonásra irányuló elképzelését, sokan nemcsak az árok szélén ragadhatnak, hanem az aljára is csúszhatnak.

A Népszava múlt heti írása szerint úgy módosítaná jövőre a kormány a szociális törvényt, hogy a szociális segély odaítélésekor a közmunkásként szerzett bér összegét számolják bele a háztartás egy fogyasztási egységre eső jövedelmébe. Vagyis az eddigi 22 800 forint helyett 54 217 vagy 77 968 forinttal számolnának. Ennek pedig egyenes következménye lenne az, hogy alig maradna olyan család, ahol a nem dolgozó felnőtt jogosulttá válna erre a juttatásra.

A szociális segélyeket nem számítva a teljes népesség 25 százalékát fenyegette tavaly a szegénység kockázata, ami 2,44 millió embert jelentett. Az arányszám - köszönhetően a kormány "segély helyett munkát" vezérelvének és a közfoglalkoztatásnak - ha lassan is, de folyamatosan csökkent 2010 óta, amikor is még 28,4 százalék volt a szegénység kockázatának kitettek aránya.

Bár csak a tagállamok egy részénél áll rendelkezésre 2017-es adat, az már látszik, hogy ezzel a 25 százalékkal egyáltalán nem lógunk ki annyira a mezőnyből, sőt a régióból sem. Észtországban például 28,9, Romániában 28,3, Lengyelországban pedig 24 százalék volt ez a szám, Csehországban ugyanakkor 15,8 százalékot mért az Eurostat.

Jóval kisebb arányokat közöl a statisztika a szociális segélyek utáni állapotra vonatkozóan. Ekkor ugyanis már "csak" a teljes lakosság 13,4 százalékát veszélyezteti a szegénység, igaz, még ez is nagyon sok embert jelent, 1,293 millió magyart. Hozzájuk, hiába érkezik meg rendszeresen a szociális segély, helyzetük annyira kilátástalan, hogy továbbra is ugyanúgy ki vannak téve a szegénység kockázatának.

Bár a szociális segélyek előtti és utáni arányok is egyaránt csökkenést mutatnak 2010 óta, a háttérben a rendszer gyengeségei mutatkoznak meg: a szociális segélyek ugyanis ma már egyre kevesebb rászorulónak tudnak érdemben segíteni. Míg 2010-ben és az előtte lévő pár évben a segélyek a veszélyeztetettek 57-60 százalékán segítettek úgy, hogy kikerültek a szegénység kockázatának kitettek csoportjából, mára a rendszer kisebb hatásfokkal működik. 2017-ben ugyanis az érintetteknek mindössze 47 százalékán tudtak ebből a szempontból segíteni a segélyek.

A kormány segélymegvonásra irányuló elképzelése pedig jó eséllyel csak tovább fog rontani a helyzeten, hiszen azok egy része, akik épp a segélynek köszönhetően billegtek a "szegénység" határán, könnyen beleragadhatnak. Ám ennél is sokkal rosszabbul érintheti azokat, akik a segély után is ki vannak téve a szegénység kockázatának. Esetükben a segély megvonása egyenlő lesz a teljes leszakadással, kilátástalansággal és tartósan beleragadhatnak a szegénységbe.

Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?

KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!