A bizottság augusztusban már bejelentette ugyanerre a célra egy 125 millió eurós keret felállítását, ám az igényléseket rövid időn belül felfüggesztették, mert gyorsan kimerült volna a keret, és sok igény érkezett olyan térségekből, amelyek hagyományosan nem exportálnak annyit Oroszországba.
A kedden bejelentett forrásokat viszont címkézi az Európai Bizottság; tagállamokra és termékcsoportokra bontva meghatározza, ki mennyi segítségre lehet jogosult. A kvótákat az elmúlt három év exportstatisztikái alapján állították össze.
A pénzzel az Európai Unió gyakorlatilag felvásárolja az eladatlanul maradt zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket aztán főleg ingyen osztanak szét, vagy nem élelmiszerként hasznosítják, például komposztálják. Előbbi esetben az uniós szabályok lehetővé teszik a 100 százalékos uniós finanszírozást, utóbbinál valamivel alacsonyabb a maximális támogatás mértéke. Természetesen a gazdák dönthetnek úgy, hogy nem mihamarabb, éretlenül vagy egyáltalán nem takarítják be a terméket, de akkor még kevesebb uniós forrást kaphatnak.
A 165 millió eurós keretből alapvetően 12 tagállam termelői juthatnak támogatáshoz; almából és körtéből 181 ezer tonnát, citrusfélékből 96 ezer tonnát, zöldségekből, répából, uborkából, paprikából és paradicsomból 44 300 tonnát, egyéb gyümölcsökből, kiviből, szilvából és szőlőből 76 900 tonnát vásárol fel az Európai Unió. Emellett mind a 28 tagállam kap 3-3 000 tonna "tartalékot", vagyis a többi 16 tagállam összesen ennyit vásároltathat fel uniós pénzből. A korábbi programmal ellentétben viszont a karfiol, káposzta és gomba felvásárlása már csak ez utóbbi keret terhére lehetséges. Brokkoli és bogyós gyümölcsök felvásárlását pedig ebben a programban már nem támogatja az Európai Unió.
MTI
