Az immár hetedik költségvetési módosításra az elmúlt időszak kormányzati döntései miatt volt szükség, azok hatását vezették át a főösszegeken, melynek eredményeként a korábbi 880 milliárdos hiány 1050 milliárdra forintra emelkedik. A változás egyedül a kiadások növekedésének következménye, hiszen bevételként változatlanul 15 325 milliárd forintot várnak, míg a kiadások 171 milliárd forinttal 16 376 milliárdra emelkednek - derül ki a szombaton benyújtott törvénymódosító javaslatból.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a költségvetés eddigi helyzete is másabb fényben tűnik fel, hiszen július végén az államháztartás bruttó - helyi önkormányzatok nélkül számolt - hiánya 851 milliárd forint volt, mely a hiánycél 96 százalékát jelentette, a módosítások tükrében azonban ez a teljesülési arány 81 százalékra módosul. Persze, éven belül a hiánylefutás ingadozó, ezért annak önmagában történő megítélése még nem vezethet végleges következtetésekre, vagyis az év hátralévő részében javulhat is a mutató.
Mindenesetre a javaslat indoklása szerint a pénzforgalmi hiány fentebb említett 171 milliárdos növekedése (az E.On és a takarékszövetkezetek miatt következik be) nem növeli az uniós módszertan szerinti egyenleget, mivel az ún. piaci műveletnek minősül.
A javaslat szerint a kiadások növekedését részben a túlzott deficiteljárás érdekében megalkotott kiigazító csomag, részben pedig a magyar gazdaság tervezettet várhatóan meghaladó bővülése teszi lehetővé. Ezt számszerűen egyelőre még nem ismerjük, hiszen a legutóbbi kormányzati prognózis az áprilisi konvergencia program 0,7 százalékos GDP-növekedése volt.
Költekezés-költekezés
Az első és talán leglényegesebb módosítás a pedagógus életpálya-modellhez kapcsolódó béremelések 32,5 milliárdos költségvetési keretét építi a büdzsébe. Szintén bekerült a Magyar Fejlesztési Bank takarékszövetkezetek államosítása miatti 100 milliárdos tőkeemelése, az E.On megvásárlása miatt szükséges 71 milliárdos fedezet (MVM tőkeemelése címén). Az e-útdíjhoz kapcsolódóan felmerülő többletköltségeket is beépítették, és 20 milliárd forinttal bővítették az EU Önerő Alapot is, hiszen az eredeti 30 milliárdos keret év közepén gyakorlatilag kimerült.
Az eredetileg 400 milliárdos nagyságrendben meghatározott Országvédelmi Alapot a mostani költekezések miatt 84 milliárddal kisebbre szabják, holott a legtöbb hazai és külföldi elemző, szervezet is ennek érintetlenül hagyásával látja tarthatónak az idei 3 százalék alatti hiánycélt.
Ennyi volt az adósságátvállalás?
Nem indokolt a fennmaradt önkormányzati adósságállomány olyan további állami átvállalása, amely eltérő finanszírozási helyzetet eredményezne az egyes önkormányzatok között - olvasható a javaslatban. Ennek oka ugyanis, hogy 2012. év végén és 2013. év elején végrehajtott adósságkonszolidáció a települési önkormányzatokat az őket sújtó teher legnagyobb részétől már megszabadította.
A törvényjavaslat ennek megfelelően hatályon kívül helyezné a 2013. évi költségvetési törvény azon rendelkezéseit, melyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzati adósságkonszolidációt követően a részleges átvállalással érintett települési önkormányzatoknál maradt, az adósságkonszolidációba bevonható adósságelemeket a hitelezők felkínálják átvállalásra az államnak.
Átcsoportosítással oldják meg a kisadók problémáját
A törvényjavaslat általános indoklása szerint a 2013-ban bevezetett új kisvállalati adók esetében a tervezés során azzal a technikai feltételezéssel számolt a költségvetés, hogy minden vállalkozás a számára legkedvezőbb adózási formát választja, de mivel ez nem így történt, elmaradás várható az új adónemekből származó bevételekben (kisadózók tételes adója, kisvállalati adó), ugyanakkor több bevétel várható az új adónemek által kiváltott adók esetében.
Az idei évben a feltételezettől eltérő tapasztalatok miatt szükséges az adóbevételek átcsoportosítási lehetőségének megteremtése a Nyugdíjbiztosítási alap és az államháztartás központi bevételei között.
Mit mond erre a Költségvetési Tanács?
Bár a tövénymódosításban szereplő intézkedések növelik a költségvetés idei hiányát, a célként megjelölt ESA-egyenleg elérhető lesz a Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint, ha a makrogazdasági pálya az év egészében stabil marad, feszes kontrollt gyakorol a kormányzat a kiadások felett, és a bevételek a vártnak megfelelően alakulnak.
A mostani tervezet a pénzforgalmi hiányt 171 milliárddal növeli, az Országvédelmi Alapot 84 milliárddal csökkenti, ami közel 250 milliárddal növeli az államadósságot. Ez - a GDP 0,8 százalékát meghaladó - összeg jelentősen befolyásolja a KT szerint az államadósság-szabály teljesülését egy olyan helyzetben, amikor más tényezők is veszélyeztetnek (pl. gyenge növekedés, tervezettnél jóval alacsonyabb infláció).
Összességében tehát a KT támogatja bár a módosításokat, a hiánycélt még tarthatónak látja, ugyanakkor figyelmeztet a növekvő kockázatok miatt, főleg, ami az Országvédelmi Alap részleges felhasználását illeti.
Az államadósság pedig az idei év során a módosítások tükrében csak kismértékben csökkenhet. Épp ezért ismét megjegyzik, hogy szükséges lenne az államadósság-szabály számítási módszerének a felülvizsgálata.
Székely Sarolta
mfor.hu
