A Barclays Capital beszámolója szerint a cég elemzői tájékozódó látogatáson jártak Magyarországon, ahol jegybanki és költségvetési illetékesekkel, valamint elemzőkkel tárgyaltak. Az elemzés szerint a ház a látogatás nyomán most már "kevésbé borúlátó" a költségvetési kilátásokat illetően, mint akár néhány hónappal ezelőtt, mivel a 2007-2008-as számok "szilárdnak tűnnek", és a politika a jelek szerint továbbra is elkötelezett a kiigazítás mellett.
A Barclays Capital elemzői szerint az idei 6,4 százalékos és a jövő évi 4,1 százalékos - ESA-szabvánnyal számolt - GDP-arányos államháztartási deficitcél hitelesnek látszik. A szeptemberig nyújtott költségvetési teljesítmény arra vall, hogy a 2007 végi hiánycél "viszonylag kényelmesen" teljesíthető lesz, sőt a Barclays Capital saját előrejelzése az elemzés szerint 6,2 százalékos hiányt valószínűsít, vagyis kevesebbet a hivatalos prognózisnál.
A 2009-es év lehet kérdéses
A londoni befektetési bank szakértői szerint "egyes helyi elemzők" azt mondták, hogy a kormány akár 6 százalék alá is tudná süllyeszteni a hiányt idén, de inkább előrehoz néhány kiadási tételt, hogy jövőre több mozgástér legyen.
Az elemzés szerint ugyanakkor "az igazi kihívás" a konszolidáció folytatása 2009-ben, amikor 3,2 százalékra kell csökkenteni a deficitet a tervek alapján. Az abban az évben esedékes európai parlamenti választások eredményei "elbizonytalaníthatják" az MSZP-t a 2010-es magyarországi választások előtt, márpedig az elmúlt időszakok költségvetési mintái tipikus választási költekezési, majd megszorítási ciklusokat mutatnak. Ezúttal azonban más lehet a helyzet, áll a Barclays Capital elemzésében.
A cég szakérői idéznek egy helyi megfigyelőt, aki szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek "nincs hova hátrálnia", és neki is meggyőződése, hogy csak akkor van esélye sértetlenül kikeveredni a jelenlegi helyzetből, ha továbbra is az ország reformerének képét alakítja ki magáról. Jóllehet a felmérések szerint az MSZP támogatottsága többéves mélyponton van, nincs olyan egyértelmű nyomás, amely Gyurcsány eltávolítását célozná, áll a londoni elemzésben.
Mindemellett a kormányfő olyan költségvetési szabályokat lefektető törvényeket is javasol, amelyeket ideális esetben, kétharmados többséggel az alkotmányba foglalnának, további jeleként annak, hogy folytatódnak az erőfeszítések a költségvetési kiigazítás hosszú távú hitelességének erősítésére, áll a Barclays Capital elemzésében. A londoni elemzői közösségben mindazonáltal továbbra is vannak kétségek a 2008 utáni konszolidációs kilátások iránt.
Eltérő a hitelminősítőkvéleménye
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő szeptember végén megerősítette a "BBB plusz" szintű, közepes befektetői szuverén magyar adósbesorolást, és ehhez fűzött akkori elemzésében megállapította, hogy Magyarország "kitartóan halad" a költségvetési konszolidáció felé. Az S&P hozzátette azonban: azzal számol, hogy a 2010-es választások közeledtével - és mivel a költségvetési konszolidáció tervei a 2008 utáni időszakra "bizonytalanok" - később lanyhulni fog a haladási ütem.
Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója, Ed Parker a cég londoni központjában nemrégiben megrendezett éves felzárkózó piaci szemináriumon az MTI-nek azt mondta: a Fitch "jó haladást" érzékel a konszolidációban, a magyar kormány "erős startot vett", és a hitelminősítő arra is lát esélyt, hogy az idei államháztartási hiány elmarad a hivatalos céltól. A kihívást azonban a parlamenti időszak második fele jelenti, amikor már közelednek a választások, és "mint tudjuk, Magyarországon igen erősen érvényesülnek a politikai ciklusok (a gazdasági folyamatokban)", tette hozzá.
Veres János pénzügyminiszter azonban, aki a múlt héten Londonban tárgyalt, az MTI-nek e kétségekre utalva azt mondta: azok az elemzők, akik most bizonytalannak tartják a 2009-es célok teljesítését, tavaly nyáron nem hitték el, hogy a bejelentett konszolidációs intézkedéseket Magyarországon valóban meg lehet hozni. - Amikor megszülettek a törvények, az elemzők nem hitték, hogy ezeket végre lehet hajtani ... amikor végrehajtottuk, nem hitték, hogy ezt fenn lehet tartani a következő évre. 2007-ben fenntartottuk (a törvények végrehajtását), 2008-ban ezt folytatjuk, és 2009-2010-ben is folytatjuk - mondta a pénzügyminiszter.
A Barclays Capital elemzői a ház londoni jelentése szerint magyarországi látogatásukon nem hallottak hivatalos részről panaszkodást a forint jelenlegi ereje miatt, és nem tapasztaltak nagy sietséget sem a forintsáv módosítására, mert a kormány "valószínűleg tart" a forint felértékelődésétől és az ezzel járó versenyképességi eróziótól, különösen a kis- és középvállalati szektorban.
A cég ugyanakkor fenntartja azt a véleményét, hogy a forint ingadozási sávja "nem megfelelő" az ország számára, különösen azért, mert a Barclays Capital szerint még legalább három évnyire van Magyarország belépése az euróövezeti tagság előtt kötelező ERM-II. átváltási mechanizmusba (az elemzés szerint e mechanizmus előfutárának lehet tekinteni a jelenlegi forintsávot).
A ház szerint legkorábban 2008 első negyedévében tűnik lehetségesnek a sáv felszámolása, miután a magyar adósságpiaci hozamok lejjebb mentek, a 2007-es teljes költségvetési adatsor ismertté válik, és megkezdődik a 2008-as költségvetési terv végrehajtása.
Mi lesz a forintsávval?
Október elején Simor András MNB-elnök a JP Morgan befektetési csoport londoni elemzőinek - a ház erről Londonban kiadott ismertetése szerint - azt mondta, hogy "holtponton" vannak a tárgyalások a forintsáv sorsáról. A sáv felszámolása a jegybank szerint "ésszerű" lenne - bár nem szorító szükségszerűség -, a kormány azonban "erősen ellenzi" ezt, tartván a forint esetleges túlzott erősödésétől, ami károsítaná az exportot, miközben jelenleg a kivitel a magyar gazdasági növekedés egyetlen hajtóereje, idézte Simor Andrást a JP Morgan jelentése.
A JP Morgan egy másik, nemrég Londonban kiadott térségi elemzésében ugyanakkor azt írta: a forint ingadozási sávja az idén várhatóan valóban nem módosul, a változtatásnak azonban a ház jövőre már 30 százalékos valószínűséget jósol.
A sáv belátható időn belüli felszámolását más nagy londoni házak is valószínűsítik, pénzügypolitikai következményekkel együtt. A Goldman Sachs befektetési csoport minapi londoni felzárkózó piaci elemzésében az állt: a forintsáv felszámolása jelenleg "láthatóan nem szerepel a napirenden", mivel a magyar kormány tart attól, hogy a forint "túlszaladna" erős irányban, ami ártana a gazdaság jelenlegi egyetlen motorjának, az exportnak.
A forintsáv eltörlése azonban a cég véleménye szerint "végül meg fog történni", és ez további lendületet adhat a kamatcsökkentéseknek, potenciálisan a 6,50 százalékos szint alá süllyesztve a magyar jegybanki alapkamatot, állt a GS elemzésében. A londoni konszenzus jelenleg 6,50 százalékon valószínűsíti az MNB-alapkamat jövő évi mélypontját.
