A görögökkel kezdődött
A 2008 őszén kitört válság hatására az Európai Unió a korábban komolyan vett hiányadatok kapcsán jóval engedékenyebb lett, ám a piaci finanszírozás nehezebbé, és drágábbá vált sok állam számára. A válság egy másik következménye, hogy a rossz gazdasági szerkezettel, és az egyes országok gazdasági poteciájához mérten nem fenntartható méretű közszférával, és jóléti rendszerekkel rendelkező országok kényszerhelyzetbe kerültek. Ezek egyike volt Görögország, ahol a helyzetet súlyosbította, hogy kiderült, a kormány évekig meghamisította a hiányadatokat, és a bevallottnál jóval nagyobb deficitet halmozott fel a költségvetés évről évre. Erre jött rá a 2009-es, bevallottan nagy, 13 százalék körüli hiány, melyről aztán utólag kiderült, hogy egészen pontosan 15,4 százalék. Természetesen az évről évre halmozódó hiány az államadósságot is felduzzasztotta. Az ijesztő makroadatok és a görögök hitelességének megrendülése együttesen azt eredményezte, hogy a piac nem kívánta finanszírozni a dél-európai állam költekezését, és költségcsökkentést, illetve szerkezeti reformokat várt a kormánytól.
Már márciusban arról szóltak a hírek, hogy a rekord nagyságúra, 300 milliárd euró körülire duzzadt államadósság és a magas deficit okozta problémákat - elsősorban is a fizetésképtelenség veszélyét - a kormány sokkterápiával kívánja elhárítani. A dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját jelentősen megemelték, az állami közszférában 10 százalékos fizetéscsökkentést terveztek, és bizonyos szakmákban megvonták az addigi adókedvezményeket. Szó volt továbbá az általános forgalmi adó mértékének növeléséről, a szociális juttatások szűkítéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről is.
Az Unió sem sietett rögtön a görögök segítségére, akik pedig eleinte azt hangoztatták, hogy képesek a piacról is finanszírozni magukat. Igaz, ehhez folyamatos "gesztusok" kellettek. Ráadásul az uniós előírások miatt is rákényszerült az ország a költségvetése rendbetételére. A görög kormány arra tett ígéretet, hogy 2010-ben összesen 16 milliárd eurós megtakarítást hajt végre, így 8,7 százalékra szorítja le az államháztartási hiányt. Ennek érdekében folyamatosan költségcsökkentő intézkedéssel rukkoltak elő az országban.
Vérbe borult Athén a megszorítások hírére
A görög parlament március első napjaiban hagyta jóvá a kormány által beterjesztett újabb, 4,8 milliárd eurós megszorító csomagtervet, amely egyebek között áfa-emeléssel, luxusadókkal és a közalkalmazotti juttatások lefaragásával igyekezett hozzájárulni az államháztartási hiány csökkenéséhez. A lakosság ugyanakkor nem nézte ölbe tett kézzel az intézkedéseket, sztrájkokkal és durva utcai megmozdulásokkal fejezte ki nemtetszését. A fővárosban lezajlott több tiltakozó akció során kormányhivatalokat is megtámadtak a tüntetők.
A feszült belföldi, és nemzetközi helyzet miatt március közepén már olyan hírek láttak napvilágot, hogy hivatalosan pénzügyi segítséget kér Görögország az Európai Uniótól, ha heteken belül nem csökkennek a hitelfelvételi költségek, és ha az Unió nem segít, akkor a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul az athéni vezetés. Az EU, azon belül is a németek azonban bekeményítettek, és nagyon megizzasztották a görögöket, miközben Athén azt remélte, hogy néhány ígérettel, és esetleg egy – kétes végrehajtású – megszorítással beéri Berlin és Brüsszel. Ráadásul Barroso és Merkel sem értett egyet a dél-európai országnak nyújtandó pénzügyi mentőöv feltételeiről. Igaz, a merev német álláspontban állítólag szerepet játszott az is, hogy május elején a politikai erőviszonyok alakulása szempontjából kulcsfontosságúnak tartott észak-rajna-vesztfáliai tartományi parlamenti választások előtt a kancellár semmiképp nem kívánt konkrét segélyintézkedésekről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a német lakosság túlnyomó többsége Görögország közvetlen megsegítése ellen volt.
Április elején azután naponta jelentek meg híradások, hogy az IMF és az EU együtt fogja finanszírozni a görögöket. Az ügy érdekessége, hogy előbb 20-25 milliárdos hitelcsomagról volt szó, majd az euróövezet pénzügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy szükség esetén 30 milliárd euró erejéig rendkívüli hitelt nyújtanak Görögországnak. Eközben a hírek azonban már arról szóltak, hogy a görög helyzet konszolidálásához 80 milliárd euróra lenne szükség.
A kemény német álláspont kerekedett felül
Az elhúzódó tárgyalások eredményeként a görögök kockázati felára, a CDS egekbe szökött, a hitelminősítők pedig folyamatosan rontották az ország besorolását. A történet egyik csúcs-, illetve mélypontja (döntse el ki-ki belátása szerint) április utolsó napjaiban következett be. Ekkor több nemzetközi szakértő is úgy nyilatkozott, egyre biztosabbnak tűnik, hogy Görögország nem fogja tudni elkerülni az államcsődöt. Ennek egyik előjele volt az egy nappal korábban meglépett Standard & Poor's durva leminősítése. Ezzel egyidőben az IMF vezére is úgy nyilatkozott, hogy az ország rövidesen fizetésképtelenné válik, ha nem kap mielőbb pénzügyi segítséget.
Végül május 2-án megszületett a megállapodás Görögország, valamint az IMF és az Európai Unió között a többéves pénzügyi támogatási csomagról. Három év alatt 110 milliárd euróra rúg a Görögországnak nyújtandó nemzetközi támogatás az euróövezeti pénzügyminiszterek döntése szerint A hitel nagyobb részét, 80 milliárd eurót - kétoldalú alapon - az euróövezet más országai nyújtják, míg az IMF részesedése 30 milliárd euró.
Izgalmat ezután már csak az okozott, hogy a német parlament is áldását adja, mely úgy tűnt, vonakodik ettől. A közvélemény nyomása ellenére mégis átment a döntés, amelyben vélhetően szerepe volt annak, hogy a görög összeomlást, majd annak hatására az unió megroppanását vizionáló befektetői hozzáállás és egy technikai malőr miatt úgy tűnt, az amerikai tőzsdét is "legyalulják".
A görögök végül lehívhatták az első részleteket, és azóta is teljesítik a hitelszerződésben vállaltakat, így bár az egyik legkockázatosabb országnak tartják, eddig nem omlott össze a görög gazdaság. Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy az év vége előtt sikerült több hitelezővel megegyezni, hogy a 110 milliárd eurónyi adósság törlesztését átütemezzék.
Csalódást okozott az ír mintagyerek
Ugyan Írország esetén is óriási bajok voltak idén, a problémák gyökere azonban a szakértők szerint egészen máshova vezetnek. Az ír gazdaság a görögtől eltérően nem szenved strukturális bajoktól, és az ingatlanlufi kidurranása után sokkal egyszerűbb lesz talpra állítani, mint a dél-európai országot. Az irreális mértékű ingatlanpiaci drágulást ugyanis a 2008-as összeomlásig nyakló nélkül finanszírozták a bankok, ezt követően azonban az árak meredeken zuhanni kezdtek. A hitelek mögül így ha fizikailag nem is, pénzügyileg azonban eltűntek a fedezetek. Ez pedig léket ütött az összes ír bank mérlegében. A nemteljesítő hitelek miatt már 2009-ben óriási segélycsomagokat igényeltek a helyi bankok, ám a helyzet 2010-ben tovább súlyosbodott. Ennek következtében az ősz elején már pengeélen táncolt az ír költségvetés, miután kiderült, hogy akár 50 milliárd euróba is belekerülhet, mire teljesen megtisztítják a rossz eszközöktől a bankokat. Ez pedig akár 30 százalékra is emelheti a költségvetési hiányt, ami a 100 százalék feletti GDP-arányos államadósság mellett már komolyan aggasztotta a befektetőket.
Nem véletlenül indult meg ezt követően a görögországihoz hasonló folyamat. Előbb az ír kormány illetékesei azt mondták, hogy úrrá tudnak lenni a helyzeten, és a piacról is finanszírozható az extrém magas költségvetési hiány. A befektetők és a hitelminősítők azonban nem hittek az ígéreteknek. Ennek következtében kéz a kézben romlott az írek hitelbesorolása és nőtt az ország CDS felára. Mindez pedig a közös európai devizára, az euróra is negatív hatást gyakorolt, mely szintén zuhanni kezdett az újabb válság hírére.
A göröghöz hasonló megmentési forgatókönyv
Miközben a kulisszák mögött folytak a tárgyalások, az írek hivatalosan nem kértek a segítségből. Az Európai Unió viszont szeretett volna mielőbb megnyugtató megoldást találni, ezért egyre többen kezdték győzködik az íreket, hogy fogadják el a felajánlott európai segítséget. Ebben egyébként a görögök kapcsán igen szigorú németek jártak élen. A szakemberek egy része attól tartott, hogy a végén Írország is a görögök hibájába esik: a görög kormány tavasszal az utolsó pillanatig elutasította a nemzetközi mentőcsomagot, végül mégis 110 milliárd eurós segítségre volt szükség. Éppen ezért óva intették az ír kormányt attól, hogy hasonlóan makacs módon járjon el.
A megoldás, ha nem is azonnal, de november végén megszületett. Ekkor jelentette be Brian Cowen ír miniszterelnök, hogy Írország mintegy 85 milliárd eurós pénzügyi támogatást kap az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól.
Az összegből futatta a három legnagyobb ír bank államosítására, melyek a problémák fő forrásai voltak. Az ország legnagyobb pénzintézetében, a Bank of Ireland-ben 36 százalékról közel 80 százalékra nőtt az állami részesedés, az Allied Irish Bank az Anglo Irish Bankkal együtt teljesen állami tulajdonba került.
Emellett az írek is vállalták, hogy megszorító csomagot léptetnek életbe, a magyarországi GDP hozzávetőleg 15 százalékát kitevő 15 milliárd eurós megtakarítási program 10 milliárd euró kiadáscsökkentésből és 5 milliárd euró bevételnövelésből áll. Az írek egyebek mellett emelték az áfakulcsot: 2013-ban 22, 2014-ben 23 százalékra a 2010-es 21 százalékról. Ugyanakkor a kormány nem engedett abból, hogy a korábbi gazdasági sikereket megalapozó, és az országba jelentős külföldi tőkét vonzó társasági adó 12,5 százalék maradjon.
A takarékoskodás nagy mértékben érintette a közszférát is: az állami szférában dolgozók létszáma a 2008-ashoz képest 24 750-nel csökkent. A közalkalmazottak béralapja 1,2 milliárd euróval zsugorodott, s csökkent a minimálbér is. Tervbe vették a szociális kiadások fokozatos megnyirbálását is. Az előirányzott 15 milliárd eurós összegből hat milliárd eurót, azaz a teljes megtakarítás 40 százalékát 2011-ben teljesíti a kormány.
Melyik lesz a következő dominó?
A válság azonban úgy tűnik, nem ért véget, a szakértők szerint az úgynevezett PIIGS-országok (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország, Spanyolország) továbbra is nagyon sebezhetőek. Ugyanakkor számos elemző szerint a görög és az ír példa kellő tanulsággal szolgál a többiek számára a költségvetési fegyelemre, melyet alátámaszt, hogy idén a másik három állam is szigorú költségvetést folytatott, és jövőre is takarékoskodni fognak.
Mások azonban úgy vélik, hogy a strukturális problémák miatt csak idő kérdése, mikor billen meg valamelyik állam költségvetése, és egyre többen mondják azt, hogy a jövő év első felében a portugálok is kénytelen lesznek segélycsomagért kuncsorogni.
mfor.hu
