A PSZÁF kedden mutatta be félévente készülő kockázati jelentésének legfrissebb elemzését, mely a magyar pénzügyi rendszer kilátásait vizsgálja. A szakemberek szerint korai még fellélegezni, a jövő év is kemény lesz a hazai bankok számára.
Javuló külső körülmények
Az elmúlt hónapokban a világgazdaságot fokozatos javulása jellemezte, azonban vannak még kockázatok. A jelek szerint a recesszió szűnőben van, de a munkanélküliség és a csődráta esetében még most is inkább növekedés jellemző.
"Ha véget is ér majd egyszer a válság, a gyógyulás csak nagyon lassan történhet meg" – vélekedik Rácz István, a PSZÁF vezető közgazdásza.
A pénzügyi szektort világszerte a stabilitás jellemzi, azonban ebben nagy szerepe van az állami beavatkozásoknak. "Ez hosszútávon nem tartható, előbb-utóbb ki kell majd vonulniuk az államoknak a szektorból" – vélekedik a szakember.
Nem kellett beavatkoznia az államnak
"Jól jelzi a magyar bankrendszer stabilitását, hogy a külföldi példákkal ellentétben nálunk nem került sor nagyobb intézmény ellehetetlenülésére, az adófizetők pénzéből nem volt szükség jelentős beavatkozásra" – mondta el a hétfői eseményen Farkas Ádám, a PSZÁF elnöke.
Ugyanakkor a pénzügyi cégek jövedelmezősége számottevően romlott az első félévben, ez igaz a bankokra és a biztosítókra is. Az utóbbi hónapokban nőtt a veszteséges pénzügyi szolgáltatók száma, a pénzügyi szektor is megszenvedi a jelenlegi válságot – tette hozzá Farkas Ádám.
"Az állományi expanzió megszűnt, ami az elmúlt éveket jellemezte, a terjeszkedést keresleti és kínálati korlátok akadályozták" – emelte ki a felügyelet főigazgatója. Az állomány növekedési dinamikája jóval kisebb, mint az elmúlt évek 20 százalékos adata.
Farkas Ádám szerint a bankok jövedelmezősége várhatóan 2010-ben is tovább csökken majd. A nyereségesség alakulása összhangban van a gazdasági ciklusokkal, ezért trendforduló csak a gazdasági konjunktúra végével várható. Ugyanakkor azt az elnök is kiemelte, hogy a kilátások egyelőre nagyon bizonytalanok.
Tovább nőhetnek a hitelezési veszteségek
2009-ben a legnagyobb problémák a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi cégeknél voltak, esetükben ugyanis romlott a hitelportfólió minősége, ezért hitelezési veszteségek jelentek meg. Az első félév végén a teljes szektorban 5,4 százalékos volt a 90 napon túli késedelmes hitelek állománya, ami duplája az egy évvel korábbinak.
"A hitelezési veszteség szeptember végén a hitelportfólió másfél százalékát tette ki, 2008-ban egész évben volt egy százalék a veszteség" – emelte ki Rácz István. A PSZÁF adatai szerint az első három negyedév után kilenc kisebb bank volt veszteséges Magyarországon, a nagybankok azonban profitot tudtak termelni.
Pozitívum, hogy 2009-ben tovább nőtt a magyar bankszektor tőkemegfelelési mutatója, mely szeptember végén 13,1 százalékos volt. A törvény 8 százalékos mutatót ír elő minden bank esetében. Emellett a likviditási helyzet javult jelentősen, amiben nagy szerepe volt az állampapírpiac javulásának, hiszen így a korábban felhalmozott államkötvények is likvid eszközzé váltak.
A PSZÁF szakemberei szerint a tőkehelyzet javulása nagy részben annak volt köszönhető, hogy a külföldi anyabankok továbbra is stabilan ellátták tőkével magyarországi leányvállalataikat.
A felügyelet arra számít, hogy jövőre sem lesz jelentős javulás a hitelezés terén: a hitelezési veszteségek a jelenlegi számítások szerint 2010-ben sem fognak csökkenni, további növekedés azonban még elképzelhető.
A bankszektor esetében tovább csökkenő nyereségekre számítanak a szakemberek, ami részben annak köszönhető, hogy szerintük elképzelhetetlen egy az ideihez hasonló felfutás a világ tőkepiacain.
A devizahitelezéssel kapcsolatban komoly kockázatokat hordozhat a forintárfolyam kiszámíthatatlansága, illetve a hitelezés jövőbeli szabályozása. "Véleményünk szerint egyetlen sokk nem tudná megrendíteni a magyar pénzügyi rendszert, még kombinált sokkok esetében sem biztos, hogy megrendülne a szektor, de okozhatna komoly problémákat" – vélekedik Rácz István.
Beke Károly
