A múlt havi 6,5 százalékos inflációs ütem jobb a várakozásnál, amely elsősorban az élelmiszer árak csökkenésének köszönhető, mondta el Suppan Gergely. Jelenleg a szezonális termékek, mint a zöldség és a gyümölcs ára mérséklődik, azonban várhatóan ez a folyamat átterjed majd a feldolgozott élelmiszerek körére is. Itt azonban nemcsak az alapanyagok ára játszik szerepet, hanem a bérek és az energia, ami bonyolítja a helyzetet. Tehát például a búza ára nagyon visszaesett, míg a liszté kevésbé, a kenyér ára pedig várhatóan ősszel még emelkedni is fog.
Másik infláció csökkentő tétel az üzemanyag árak mérséklődése, valamint a forint erősödése. Ennek hatása már egyértelműen látszik a tartós fogyasztási cikkek és az ipari termékeknél. Nyilvánvaló, hogy az erős árfolyam hatása még teljes mértékben nem árazódott át, de valamelyest már érezteti a hatását. A ruházati termékek áránál egyértelműen látszott a szezonvégi kiárusítások nagyobb mértéke. Ezzel szemben emelkedtek a gázárak és néhány helyen a távhő is drágább lett.
A szakember szerint most úgy tűnik, hogy szeptemberben egy erőteljes szakadás várható, és - év/év alapon - a havi inflációs ütem 6,2 százalék körüli értéke várható. Októberben és novemberben 5,7 százalékos ütem lehet számítani, annak ellenére, hogy még egy gázáremelés lesz idén, ez azonban a várakozásokhoz képest kisebb lehet. Ez pedig kedvezően hathat a decemberi inflációra. Így a decemberre 5,5 százalék infláció várható, de az is lehet, hogy ennél is alacsonyabb lesz a pénzromlás üteme.
Jövőre is folyamatosan csökkenő infláció várható, véli Suppan Gergely, és év végére 3,5-3,7 százalék körül alakulhat a fogyasztói árak átlagos emelkedése. Az MNB inflációs célja 3 százalék, amelyet az ország jó esetben már 2010 elejére el tud érni, de ha nagyon kedvezően alakulnak a dolgok, akár 2009 végére is elérhető az árstabilitás. Ehhez ugyanakkor szükséges az olajárak további mérséklődése, vagy az erős forint.
A forintot a regionális hatások mozgatjákA forint árfolyama az utóbbi napokban erősen ingadozott, amelyet főképp a lengyel zlotyinak köszönhető. A lengyel kormányfő megemlítette, hogy 2011-ben szeretnék megcélozni az euróbevezetést, amely elindította a zlotyi erősödését. Ez magával húzta a cseh koronát és a magyar forintot is. Tehát a regionális trend mozgatja a forintot, és nem a hazai politikai válság rángatja.
A csökkenő inflációs pálya egészen biztosan segít a magyar fizetőeszköznek, ami azért sok más tényezőtől is függ. A politikai bizonytalanság, vagy az esetleges áfa emelés. A jegybank azonban az óvatosságot választja. Feltehetően megvárja az év végi bértárgyalásokat és kivárja, hogy nem szállnak el a béremelési törekvések. Ezért az valószínűsíthető, hogy az első kamatcsökkenés ideje a jövő elején lesz valamikor. De ha például a forint kivág egy rallyt és erős árfolyamat produkál, akár az év vége felé is megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, tette hozzá az elemző.
VMI
