Márpedig a fideszes honatyai attitűd megváltozásának vajmi kevés az esélye, már csak azért sem, mert a kormánypárti képviselők alig két hónapja a saját pénzügyminiszterüknek sem átallottak ellentmondani. Varga Mihály ugyanis 800 forintban kívánta maximálni a 20 ezer forintot meghaladó átutalások után fizetendő illetéket, ami most tranzakciónként 0,3 százalék, felső határa azonban nincsen. Az e változást szentesíteni hivatott törvényjavaslatát a pénzügyi tárca vezetője március végén be is terjesztette az Országgyűlés elé, miután arra a kormány áldását adta. Csakhogy azt követően hamar kiderült, kell a pénz a családvédelmi akcióterv végrehajtásához, emiatt a fideszes Bánki Erik vezette gazdasági bizottság kivetette a törvényjavaslatból az illeték mérséklését célzó passzust.
Igaz, Patai sem kerget rózsaszín álmokat. A Világgazdaságban csütörtökön megjelent interjújában ugyanis úgy vélte, a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése nem lesz gyors folyamat. Mindenesetre érdekesnek tűnik e nyilatkozat időzítése, az ugyanis alig néhány nappal követte a 2020-as költségvetési törvényjavaslat benyújtását, amelyben e tételre 226,3 milliárd forint az előirányzat, amiből az következik, hogy jövőre is marad az illeték, s a mértéke sem változik. Pedig Varga az Mfor.hu érdeklődésére április elején még azzal kecsegtetett, "májusban, a jövő évi költségvetés összeállításakor újra megvizsgálhatja a Pénzügyminisztérium a pénzügyi tranzakciós illeték csökkentését". Ezek szerint ha vizsgálták is, végül mégsem változtattak.
A jövő évi illetékbevételi előirányzat egyébként szinte hajszálra megegyezik az idei tervvel, ami 228,1 milliárdra szólt. Ebből az első négy hónapban 82,7 milliárd teljesült, ez valamivel több az időarányosnál, ám ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy többet is kasszíroz az állam annál, mint amennyire tavaly számított. A tranzakciók ugyanis értelemszerűen nem egyenletesek, így az azokból havonta a központi büdzsébe befolyó összegek sem. Ezek az idén például januárban 26,8 milliárd, februárban 18,7 milliárd, márciusban 17,6 milliárd, áprilisban 19,6 milliárdot tettek ki. Az már beszédesebb, hogy 2017-ben és 2018-ban is túlteljesült az előirányzat: tavalyelőtt közel 12 milliárddal több, 217 milliárd forint bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, tavaly pedig még ennél is magasabb volt a többlet: közel 30 milliárd, aminek következtében 233 milliárd gazdagította a büdzsét.
Érdekes egyébként, hogy az idei, valamint a 2020-as előirányzat annak ellenére alig valamivel kevesebb a 2018-as bevételnél, hogy 2019. január 1-jétől 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesült az addigi 0,3 százalékos pénzügyi tranzakciós illeték alól. Amiből kicsit sarkítva az a következtetés adódhat, hogy a gazdasági növekedés, a fogyasztás bővülése miatt került sor több fizetési ügyletre.
Hét szűk esztendő
Az idén már hetedik éve kell leróniuk a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóknak, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetnek, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőknek a pénzügyi tranzakciós illetéket. Méghozzá a lakossági és vállalati banki, postai tranzakciókra. Így egyebek mellett az átutalási megbízásra, beszedési megbízásra, bankkártyás vásárlásra, csekkbeváltásra, készpénzkifizetésre, készpénzátutalásra, továbbá a kölcsöntörlesztésre, a pénzváltási tevékenységre, valamint a banki díj és jutalék felszámítására. Nem kell megfizetni például ezt az illetéket a csoportfinanszírozási tevékenységre (angol kifejezéssel: cash pool-ra), feltéve, hogy a csoport tagjainak számláit ugyanazon pénzforgalmi szolgáltató vezeti.
Illetékként a pénzforgalmi szolgáltatóknak azt az összeget kell befizetniük, amellyel a fizető fél fizetési számláját megterhelik. Magánszemély fizetési számlájáról történő átutalás esetén utalásonként a 20 ezer forintot meghaladó összeg képezi a tranzakciós illeték alapját. Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de műveletenként maximum 6 ezer forint. Kivéve a készpénzkifizetést, mert azt duplaakkora, 0,6 százalékos illeték terhel és itt nincs meghatározva felső összegkorlát.
Érdekes, hogy a kormány azzal az indoklással engedte el a pénzügyi tranzakciós illetéket a 20 ezer alatti átutalásoknál, hogy támogassa a majdani azonnali átutalási rendszerre épülő új szolgáltatásokat. Akkor ugyanis még úgy volt, hogy idén július 1-jétől elindul az azonnali átutalás rendszere, amelynek lényege, hogy az egyik számláról legfeljebb 10 millió forint értékben elindított pénzeknek öt másodpercen belül meg kell érkezniük a másik számlára. A startot azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020. március 2-áig elhalasztotta. E döntést május 31-én jelentették be, de a halasztás lehetőségét már hónapok óta kész tényként kezelte a bankszakma.
Régi nóta
A bankok régóta lobbiznak azért, hogy megszűnjön a tranzakciós illeték. „Nekünk ez jelentős extra munkát jelent IT- és egyéb szempontból is, gyakori magyarázkodást az ügyfelek és a politika felé, arról nem is beszélve, hogy ennek egyben jelentős piactorzító hatása is van” – fogalmazta meg az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, Jelasity Radován az Mfor.hu-nak és a Privátbankár.hu-nak korábban adott interjúban.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára pedig azzal érvelt, „világosan kimutatható, hogy Magyarországon a bankok által felszámított díjak pontosan annyival magasabbak a környező országokénál, amennyivel az összesített adóterhek. Ebből logikusan következik, hogy ha átalakul a tranzakciós illetékek rendszere, és tovább lépünk a teljes kivezetés irányába, akkor a magyar lakosság máris kedvezőbb áron fog bankolni.” Ezért kérte a Bankszövetség a Pénzügyminisztériumot, hogy abban a pillanatban, amikor az azonnali fizetési rendszer elindul és általánossá válik, töröljék el a tranzakciós illetéket. Ezek szerint erre 2020. március 2. előtt aligha kerül sor, hiszen akkor indulhat el az azonnali fizetési rendszer.
Pedig a tranzakciós illeték eltörlése hozzájárulhatna a készpénzforgalom csökkentéséhez. Az illeték 2013. január 1-jei bevezetésétől két és félszeresére, 2400 milliárd forintról 6 ezermilliárd fölé nőtt a forgalomban lévő készpénz – derül ki az MNB adataiból. Ha nem lesz illeték, akkor vélhetően többen bonyolítják le majd fizetéseiket pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül, ami a gazdaság fehérítéséhez is hozzájárulhat.
Kérdés, azzal, hogy Patai immár nem bankszövetségi elnöki, hanem MNB-alelnöki minőségében próbál nyomást gyakorolni a kormányra, hozhat-e majd változást. Mai állás szerint erre a válasz: aligha. Hiszen nagyon úgy tűnik, a kabinet még nem tud lemondani az illetékek eltörlésével kieső, uszkve 230 milliárd forintos bevételtől.
A költségvetés pénzügyi tranzakciós illetékbevételei 2015-2020 között (milliárd forint)
| Előirányzat | Tény | |
| 2015 | 206,2 | 207,7 |
| 2016 | 200,9 | 199,1 |
| 2017 | 205,7 | 217,3 |
| 2018 | 204,7 | 233,2 |
| 2019 | 228,1 | ? |
| 2020 | 226,3 | ? |
Forrás: KSH, költségvetés
