Az egy hónappal ezelőtt tett bejelentést követően számítani lehetett arra, hogy ezentúl szokatlannak tűnő, a korábbinál kisebb kamatvágásról dönthet a jegybank Monetáris Tanácsa. A piac konkrétabb iránymutatás nélkül a 10 bázispontos csökkentés mellett tette le a voksát, ám Matolcsyék ezúttal csak kevésbé voltak félénkek a korábbiakhoz képest, hiszen a megszokott 25 helyett 20 bázisponttal mérsékelték az irányadó rátát. Így a jegybanki alapkamat mértéke 3,8 százalék.
Mindössze annyi tűnik biztosnak egyébként a jövőt illetően - legalábbis, ha az egy hónappal korábbi sajtótájékoztatón elhangzottakat vesszük alapul -, hogy a kamatcsökkentő ciklus alja 3-3,5 százalék lehet.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az infláció alakulása, a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos inflációs célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését. Ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot tettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is. A határidős kamatlábpiac már csupán 10 bázispontnyi további kamatvágást áraz. Ilyen körülmények között kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.
Az elemző szerint amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, sor kerülhet további 10-20 bázispontos kamatcsökkentésre, azonban a 3,5 százalék alatti szintekre nem lát lehetőséget, az egyes kamatvágások után ezért hosszabb szünetet tarthat a Monetáris Tanács. A 20 bázispontos csökkentés ugyanakkor abból a szempontból elbizonytalaníthatja a piacokat, hogy a Monetáris Tanács a közeljövőben milyen lépésközönként fog változtatni az alapkamaton. A forint kisebb gyengüléssel reagált a vártnál némileg nagyobb kamatcsökkentésre, azonban a forint gyengülése jóval visszafogottabb, mint a régión kívüli feltörekvő piaci devizák gyengülése.
mfor.hu
