"Most már valóban egyre aggasztóbbak az inflációs kilátások, gondoljunk csak arra, hogy az olaj ára 122 dollár volt Amerikában" - jelentette ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ez a legutóbbi áremelkedés már nem járt együtt a dollár gyengülésével, sőt kicsit erősödött is az amerikai valuta a forinthoz képest. Így megszűnt az a kompenzáló hatás is, amelyik a dollár gyengüléséből fakadt, hívta fel a változásokra a figyelmet a szakértő.
A GDP is veszélybe kerülhetEzt itthon is érezni fogja a hatását. Az e heti üzemanyag áremelés lehet, hogy csak kezdete egy folyamatnak. Sőt már arról is beszélni kell Suppan Gergely szerint, hogy legalább 30 százalékos gázáremelés várható, még ha mindez több lépésben történik is meg. A kormány minél tovább húzza az emelést, a változások annál kihatnak 2009-re, amely komolyan alááshatja az MNB jövő évi inflációs várakozásait is.
Fontos felhívni a figyelmet arra, már nem arról van szó, hogy egyszeri árhatások veszélyeztetik az inflációs stabilitást, hanem a célok elérése tűnik lehetetlennek. A jegybank kezében az egyetlen fegyver a kamatemelés, és MNB végső esetben akár kénytelen lesz az árfolyam erősítésére, hogy kompenzálja az élelmiszer-, és olajárrobbanást.
De az árfolyamot ezzel az eszközzel elég nehéz erősíteni, hiszen a szlovákoknál és a cseheknél a reálgazdaság robosztus teljesítménye is erősítette az árfolyam emelkedést. Vagyis az emelkedő infláció a gazdasági növekedési kilátásokat, és már annak is veszélye felrémlik, hogy kialakul egy ár-bér spirál.
Nem minden termékcsoport ára emelkedik a világban
A világgazdaságban erős inflációs nyomás tapasztalható, de hozzá kell tenni, hogy nem minden termékcsoport ára emelkedik – mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A gyorsan emelkedő termékeke elsősorban a nyersanyagok, kőolaj, energia, üzemanyag és az élelmiszer. Nyilvánvaló, hogy ezeknek hatása nem egy az egyben szűrődik be a fogyasztói kosárba, de kétségtelenül érezhető a hatásuk.
A nemzetközi áremelkedések hatása Magyarországon is tapasztalható, de várhatóan nem fogja felborítatni az inflációs várakozásokat. Ennek az az oka, hogy hazánk abban a különleges helyzetben van, hogy a bázishatások miatt lefelé tart az inflációs ütem. Tudjuk, hogy a Gyurcsány csomag áfa emeléssel, illetve az állami ártámogatások (gyógyszerárak, lakossági energia, vagy közlekedés) csökkenésével járt együtt, ami miatt az elmúlt két évben jelentős volt az áremelkedés. A 2007 év eleji ársokkok hatásának kiesése miatt lassul az infláció, de az – régiós összehasonlításban is - viszonylag magas.
A hivatalos inflációs cél 2009-ben 3 százalék, ami jelen helyzetben igen nehezen teljesíthető. Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy tavaly 8 százalék volt, és az idén várhatóan 6 százalék körül alakul. Török Zoltán jelenleg úgy gondolja, hogy 2009-ben semmiképp nem lesz 4 százalék alatt az infláció, vagyis romlanak az inflációs kilátások.
Az inflációs kilátások jelentősen befolyásolják a kamatszint alakulását. Ha régiónkban körülnézünk, akkor például Romániában az elmúlt időszakban közel 300 bázispontos kamatemelés volt. Csehországban 100 bázisponttal, míg Lengyelországban 125 ponttal, addig nálunk ezen időszak alatt 75 bázisponttal nőtt az alapkamat. Igaz, nálunk volt korábban a legmagasabb a kamatszint, ami megváltozott, és jelenleg Romániában nagyobb a magyarországinál. Tény ugyanakkor, hogy keleti szomszédunknál gyorsabb a gazdasági növekedés és minimális az államháztartási deficit, viszont nagyon magas a külkereskedelmi hiány.
Nem működik a monetáris transzmisszió
Nálunk nagyon alacsony monetáris transzmisszió, vagy talán is működik. Azaz, annak alig van hatása reálgazdasági folyamatokra, hogy mekkora a kamatszint. Konkrét hatása abban nyilvánul meg, hogy az államadósság után mekkora kamatot kell fizetnie a büdzsének, bár ennek mértékét is nagyrészt a piac dönti el.
Felmerülhet az a kérdés is, hogy az inflációs nyomás ellensúlyozására erősíteni kell a forint árfolyamát, amire az MNB-nek csak egy eszköze van, a kamatemelés. Török Zoltán ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a legutóbbi 25 bázispontos emelésnek semmiféle hatása nem volt a forint árfolyamára, ami most stabilan 251-252 forint/euró szinten van.
Másrészt a jegybank meg kíván szabadulni attól a sztereotípiától, hogy a döntéseit az árfolyam mozgatja, ami a sáveltörlés miatt nagyon is érthető. A forint már nem korlátok között mozog, és ezért az árfolyam és az alapkamat közötti kapcsolat már nem olyan szoros, mint korábban volt. Török Zoltán szerint az nem igaz, hogy ha romlik az árfolyam, akkor egyből kamatot emel a jegybank, ahogy fordított összefüggést sem kell feltétlen keresni.
Török Zoltán egyébként úgy véli, hogy az MNB megáll a jelenlegi 8,25 százalékos kamatszinten és nem emel tovább az inflációs kockázatok ellenére sem. Ha azonban a külső tényezők romlanak, akkor az MNB semmit sem tud tenni a begyűrűző infláció ellen. Annak idején ugyanis, amikor bevezették az inflációs célkitűzést, akkor úgy határozták meg, hogyha külső körülmények miatt nem tudják elérni a meghatározott célt, akkor az MNB nem csinál semmit.
Varga M István
