Tavaly egy év alatt 3300-zal csökkent a boltok száma a blokkk.com összesítése szerint, ezen belül is főként az iparcikkeket árusító egységeknél figyelhető meg a nagyobb csökkenés. Azonban nincs kivétel az egyes átfogó áruterületek között, mindenütt csökkenés figyelhető meg. A szűkebb áruterületeken viszont akadnak kivételek, például a halas boltok száma 218-ról 225-re nőtt 2018-ban, amiben akár az áfakulcs csökkentésének is lehetett szerepe, de egy másik kisebb áruterületen is emelkedett a boltszám, ez a gyógyászati üzletek köre.
A boltszám esését nézve az elmúlt években is hasonló nagyságrendű volt a hálózat zsugorodása, tehát egy tartós folyamat rajzolódik ki. Öt év alatt a boltok 11%-a zárt be végleg, ezen belül az élelmiszeres körben kisebb arányú volt a boltszám csökkenés, 9 százalék.
Emelkedett a bolt nélküli települések száma is. Míg 2014-ben 191 településen nem volt bolt Magyarországon, 2018-ra 279 településről mondható ez el.
A portál szerint a boltszám csökkenése mögött több tényező áll:
- kevesebb a vásárlójuk, így a bevételük is,
- számukra, mivel kisebb mennyiségben vásárolnak a szállítóiktól, mint a nagyláncok, drágább a beszerzés,
- költségesebb a napi működésük, például drágább egy kiló kenyérre, vagy liter tejre vetítve a szállítás, új eszközökre is nehezen, vagy egyáltalán nem futja,
- rákényszerülnek a nagyobb boltos árakra az előbbiek miatt, amivel szemben kevés az előnyük, például közelségük a lakóhelyhez, vagy a személyes kiszolgálás, az akciós őrületekre pedig nyilván már nem futja,
- a kétszámjegyű béremeléseket alig bírják kifizetni, van, aki ezen bukik el.
