Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a Fővárosi Önkormányzat Kamaraerdei Idősek Otthonában tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: 2014-ben 12 milliárd forint bérpótlékot, 2015-ben és 2016-ban pedig 8-8 milliárd forint bérkiegészítést biztosítottak az ágazat dolgozóinak, mivel a kormány kiemelt célja, hogy ne csak erkölcsileg, de anyagilag is támogassa az ágazatban dolgozókat.
Az államtitkár a kormány szerdai döntését ismertetve elmondta: annak érdekében, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt ne torlódjon össze a bérstruktúra az ágazatban, a magasabb iskolai végzettségűeknek és a régebben pályán lévőknek 9 milliárd forintos forrásból nagyobb fizetést biztosítanak.
Egy korábbi döntés alapján 1,5 milliárd forintot a bölcsődei dolgozók bérrendezésére fordítanak, a szerdai döntés alapján pedig 7,5 milliárdot a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerre, elsősorban a felsőfokú végzettséget szerzőkre. A szociális ágazati összevont pótlék emelése majdnem 15 ezer embert érint és átlagosan bruttó 35 ezer forintos béremelést eredményez.
Ezen felül a kormány döntött arról is, hogy az ágazatban dolgozó egészségügyi végzettségűeknek és egészségügyi munkakörben dolgozóknak - mintegy 3300 munkavállalónak - további bérkiegészítést biztosítanak, így bérük minden fokozatban eléri az egészségügyi bértábla szintjét. Erre a célra 5,2 milliárd forintot fordítanak.
Czibere Károly kitért arra is, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum emelése azzal fenyeget, a fenntartók nem tudják a saját költségvetésükből kigazdálkodni, ezért 32 milliárd forint kompenzációt biztosítanak a fenntartóknak. A szerdai kormánydöntés értelmében már nem egyhavi, hanem másfél havi normatív finanszírozást vehetnek igénybe a fenntartók. Jelezte: pénteken levélben tájékoztatta erről az egyházi és civil intézményfenntartókat. Az államtitkár megjegyezte: tavaly előfordult, hogy több fenntartó hónapokig nem igényelte a munkatársak után járó kiegészítő támogatás forrását és nem adta oda a munkavállalóknak a megemelt bért. Elmondta: a három intézkedés összesen 46 milliárd forint forrást igényel.
Az államtitkár hangsúlyozta: összességében, az átlagbér a 2013. év végi 144 ezer forintról tavaly év végére 175 ezer forintra emelkedett, ami 22 százalékos növekedés. 2017-ben és 2018-ban további 33 százalékkal emelkedik az átlagbér, 2017 végére 208 ezer, 2018 végére 233 ezer forintra. Kiemelte: 2013 és 2018 között 62 százalékkal fognak emelkedni az ágazatban az átlagbérek. Szabóné Varga Valéria, a sajtótájékoztatónak helyt adó intézmény igazgatója elmondta: nagyon fontos a béremelés, mert az ágazatban nagy volt a munkaerőhiány a nehéz, embert próbáló munka és az eddigi alacsony bérezés miatt, és ez veszélyeztette az ellátás biztonságát.
Czibere Károly hangsúlyozta: több mint 90 ezren dolgoznak a szociális ágazatban, naponta 800 ezer embernek segítenek, vagyis az egyik legkiterjedtebb támogató és segítő rendszerről van szó. Emlékeztetett arra is, a kormány azzal is kifejezte az ágazatban dolgozók iránti megbecsülését, hogy javaslatára az Országgyűlés a szociális munka napjává nyilvánították november 12-ét.
Megköszönte a hajléktalan-ellátásban dolgozók megfeszített munkáját, amit az elmúlt három hétben végeztek, hogy emberéleteket tudjanak megmenteni. Egy kérdésre válaszolva elmondta: dolgoznak egy protokollon, hogy az utcán elhunytak esetében meg lehessen állapítani, valóban kihűlés okozta-e a halált vagy más betegség, fertőzés, egészségi probléma állt-e a háttérben.
A kormányzati kommunikációról készített hangoskönyvvel kapcsolatban azt mondta, fontos cél az akadálymentesség biztosítása mindenkinek, így a látássérülteknek is, és a kormányzati kommunikáció esetében magától értetődő követelmény, hogy biztosítsák az akadálymentességet.
MTI
