2018. augusztus 23. 14:28

Ezzel 71 ezer nyugdíjason segítenének, akiknek a járandósága az 50 ezer forintot sem éri el.

2008 óta beragadt az öregségi nyugdíjminimum értéke Magyarországon, a pénzromlás ütemét sem figyelembe véve még ma is 28 500 forint ennek összege. Ezen változtatna Hohn Krisztina LMP-s képviselő, aki csütörtök délután nyújtott be egy törvényjavaslatot az egyes törvényeknek a nyugdíjasok helyzetének javítását célzó módosításáról.

Ennek egyik pontja 50 ezer forintra emelné az öregségi nyugdíjminimumot. Az indoklás szerint "a kormány, azon ígérete ellenére, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét, az öregségi nyugdíjminimumot rendre kihagyta az éves inflációkövető nyugdíjemelésekből. 2008 óta változatlanul 28 500 forint az összege, miközben ez idő alatt értékének több mint negyedét elveszítette".

Az emelés önmagában legfeljebb 1,5 milliárdos lyukat ütne a költségvetésen, ha azt feltételezzük, hogy az a 71 ezer 50 ezer forintnál kevesebb juttatásban részesülő nyugdíjas az öregségi nyugdíjminimumot kapja.

A javaslat azonban ennél jóval nagyobb költségvonzattal járhatna, mivel számos egyéb juttatást kötnek a nyugdíjminimum összegéhez:

  • Az anyasági támogatás az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, ikergyermek esetén 300 százaléka.
  • A GYES a nyugdíjminimum 100 százaléka (2, 3, 4 stb. ikergyermek eseténe 200, 300, 400 százalék).
  • A gyermeknevelési támogatás (GYET) a nyugdíjminimum 100 százaléka.
  • Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) esetében a családi jövedelemhatár meghatározásánál van szerepe a nyugdíjminimumnak. Az ugyanis megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíjminimum 90 százalékának szorzatával.
  • A foglalkoztatást helyettesítő támogatás az öregségi nyugdíj 80 százaléka.
  • Az időskorúak járadéka a jövedelem nagyságától függően az öregségi nyugdíjminimum 85, 100, illetve 135 százaléka.
  • Az önkormányzatoknál igényelhető települési támogatás meghatározása is az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött.

Ha önmagában csak a jövedelempótló támogatásokat nézzük (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, EGYT és időskorúak járadéka), a nyugdíjminimum emelése több tízmilliárdos pluszkiadást generálna a költségvetésnek. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban tavaly 99 783-an részesültek Magyarországon, 19 615-en kaptak EGYT-t és 6596-an voltak jogosultak az időskorúak járadékára. A KSH adatai szerint ezekre a támogatásokra összesen 35,8 milliárd forintot költöttek el, ami közel 63 milliárdra növekedhetne a nyugdíjminimum 75 százalékos emelése révén.

Azonban még ennél is több ember lenne érintett a gyermekgondozási ellátások révén. A KSH adatai szerint idén májusban (frissebb adat még nincs) anyasági támogatásban, GYES-ben és GYET-ben összesen mintegy kétszázezer kismama részesül.

Majdnem kétszázezren részesülnek az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött anyasági támogatásokban Majdnem kétszázezren részesülnek az öregségi nyugdíjminimumhoz kötött anyasági támogatásokban

Hohn Krisztina a nyugdíjasok mellett az egyszülős családok helyzetének javítására vonatkozóan is benyújtott egy törvényjavaslatot, melynek lényege egy 10 pontból álló javaslatcsomag. Ebben szerepel:

  • a családi pótlék differenciált emelése,
  • napközbeni gyermekfelügyeleti szolgálat bevezetése,
  • a nagycsaládosoknak járó kedvezmény egyszülős családokra történő kiterjesztése,
  • a tartásdíjak rendszerének felülvizsgálata,
  • munkaidőhöz igazodó bölcsődei ellátás,
  • a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák valódi választhatósága,
  • a munkába állás megkönnyítése,
  • munkáltatói kedvezmények,
  • szociális bérlakások igénylése,
  • és megyei egyszülős központok létrehozása.