3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Mintha a szociális ellátásban dolgozókról teljesen megfeledkezett volna a kormányzat.

Az elmúlt években sorra érkeztek bejelentések bérrendezésekről, életpálya-modellekről, melyek mind többek között a honvédelmi, egészségügyis dolgozók és tanárok anyagi helyzetének, életszínvonalának, béren keresztül történő megbecsülésének növelését célozta elsősorban. A bérrendezések mellett az elmúlt pár év minimálbér-emelései is mind azt a célt szolgálták, hogy a kormány megvalósítsa egyik célkitűzését: a bérből és munkából élők helyzetének javítását.

Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017 és 2010 között az országos átlagos nettó kereset 48 százalékkal, vagyis 65 ezer forinttal növekedett, az egyik ágazatban dolgozók szinte semmit sem érzékelnek ebből.

A kép illusztráció
A kép illusztráció

Egészen megdöbbentő, de a szociális ellátás területén dolgozók nettó fizetése 7 év alatt 5,8 százalékkal nőtt. Pont annyival, mint amennyivel egyébként 2016-ban emelkedett a minimálbér. Ez a növekedés nominálisan mindössze 4867 forintos pluszt jelent, így 2017-ben átlagosan az itt dolgozók 88 589 forintot vihettek haza.

A kismértékű béremelkedés már önmagában is probléma, és előrevetíti, hogy a szociális dolgozók lényegében az elmúlt 7 év vesztesei. Igaz ugyan, hogy az elmúlt években rendkívül alacsony inflációs környezet jellemezte hazánkat, ez azonban 2010 és 2012 között egyáltalán nem volt igaz, sőt! A második Orbán-kormány első éveiben a világválság hatásainak eredményeként 4-5 százalékos infláció volt Magyarországon, így a 2010 és 2017 közötti időszakra kumulált átlagos pénzromlási ütem 19,1 százalékos volt.

A szociális dolgozók emiatt bőven 10 százalék felett reálszintű bércsökkenést voltak kénytelenek elszenvedni, vagyis 2017-ben jóval kevesebbet ért a keresetük a 2010-eshez képest és kevesebb dologra futotta belőle. A szociális ellátáson kívül más ágazatról hasonló irányú folyamat nem mondható el a statisztika szerint. Ezen kívül második legkisebb mértékben a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágazat átlagos nettója emelkedett, 38,4 százalékkal, így 2017-ben átlagosan 179 ezer forintból gazdálkodhattak a területen dolgozók.

A legkedvezőbb változás a szakmai, tudományos és műszaki tevékenység, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén dolgozóknál történt, hiszen átlagos nettó fizetésük egyaránt 60,3 százalékkal nőtt 7 év alatt. Ez a szakmai, tudományos műszaki tevékenység ágazatban 108 ezer, az adminisztratív területen pedig 61 ezer forintos pluszt jelent.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!