Mit kell felmutatnunk?
A konvergenciaprogramban a kormánynak fel kell vázolnia, hogy miképpen kívánja betartani a vállalt 2012-es és 2013-as költségvetési hiánycélt. Annak érdekében, hogy ez értelmezhető legyen a nemzetközi piacok számára is, már a konkrét intézkedéseket is be kell mutatnia a kabinetnek. Azaz a konvergenciaprogram döntően meghatározza az elkövetkező év kormányzati politikájának fő irányát - olvasható a Policíy Agenda szerdán megjelent elemzésében.
A cég szakemberei szerint ha Brüsszel nem fogadja el a programot, vagy a piac kedvezőtlenül reagál arra, akkor messze kerülhetünk a biztonságot jelentő IMF-hitelmegállapodástól. Ezenkívül a program esetleges elutasítása magával vonja a kohéziós források zárolását is, amely ügyben korábban a kormány határozott álláspontja volt, hogy bizonyítani tudja majd az Európai Unió többi tagállamának, hogy képes egy fenntartható költségvetést benyújtani - olvasható az elemzésben.
A Policy Agenda számításai szerint a jelenlegi költségvetési helyzetből kiindulva 2013-ban 450-500 milliárd forintos kiigazításra lesz szükség. A tavaly bejelentett Széll Kálmán Terv ugyan tartalmaz megszorításokat a jövő évre vonatkozóan, de ez évhez viszonyítva az abban szereplő intézkedések, hozzávetőleg 250 milliárd forintos megtakarítást tartalmaznak. Ebből 100 milliárd forint az elektronikus útdíjrendszer, amely várhatóan nem, vagy csak év közben kerülhet bevezetésre, ezért ezzel a mértékkel biztosan nem lehet számolni a jövő évi költségvetésben.
További 100 milliárd forintot vonnának ki az önkormányzati rendszerből, amely azonban jelentős politikai kockázatokkal jár. Bizonytalan, hogy képesek lesznek-e ekkora megtakarításra a működőképességük fenntartása mellett a települések. A helyzet megoldására egy lehetőség marad: az önkormányzatok saját bevételeinek növelése, amelynek egyik látványos eleme a vagyoni típusú adóztatás lehet (például ingatlanadó) - vázolják fel a helyzetet a Policy Agenda szakértői.
Jöhetnek új intézkedések
Nagy kérdés, hogy a kormány által láthatólag tudatosan megszellőztetett tranzakciós adó milyen kört érinthet, és miképpen értékeli majd azt az EU. Ha forgalmi típusú adónak minősíti, akkor ezért utasíthatja el, vagy az EU-ban általános érvénnyel tervezett Tobin-adó (néhány pénzügyi műveletre kiterjedő adó) okán tilthatja meg a tranzakciós adó bevezetését. Ez esetben a kormány kénytelen lesz más bevételekhez nyúlni - véli a Policy Agenda.
Az elemzők szerint elképzelhető, hogy átmeneti jelleggel elfogadja majd Brüsszel az alacsonyabb tranzakciós adót annak érdekében, hogy a jövő évi költségvetést rendbe tudja tenni a kormány. "A mostani várakozásaink szerint maximum ilyen pozíciót érhet el a kabinet az egyeztetések során, azaz kénytelen lesz további forráskivonásokat eszközölni, a mozgástér azonban nagyon szűknek látszik" - olvasható az elemzésben.
Az egykulcsos adó megszüntetésére nem látnak reális esélyt a szakemberek, mivel az egész eddigi politikájukat hiteltelenítené. Azt azonban elképzelhetőnek tartják, hogy a kulcsot például 20 százalékra emelik, és ezzel együtt a bruttó 202 ezer forint feletti kereseteknél kivezetik a szuperbruttót. Ezzel lényegében az alacsony keresetűek kárára alakulna át az egykulcsos adó - vélik.
A fentiek mellett az áfarendszerben lehetnek változások az utóbbi hetek kormányzati nyilatkozatai alapján. Az ötkulcsos rendszerre kevés esélyt látnak, azonban a jelenlegi három mellé egy negyedik kulcs bevezetése elképzelhető. Ha ez sem valósul meg, akkor pedig a kedvezményes kulcs emelése, vagy az abba tartozó termékek körének szűkítése révén tehet szert pluszbevételre a kormány. Ennek lehet egy olyan elvi alapja, az adórendszer nem alkalmas arra, hogy különbséget tegyen az alapélelmiszerek között prémium minőségűek, és a napi létfenntartást biztosítók között. Ezenkívül az ÁFA szociális alapon sem differenciál, azaz ugyanolyan kedvezményt ad a magas keresetűeknek, mint a minimálbéren élőknek. Ugyanakkor az ÁFA emelése azonnal megjelenik a fogyasztói árakban, és növelik az inflációs kockázatot - hangsúlyozzák.
A Policy Agenda jelentős megtakarítási lehetőséget lát a gyógyszerkasszában, a hírek szerint ott 40 milliárdot spórolna jövőre a kormány. Ezzel azonban biztosan emelkednek majd a lakosság terhei. Emellett az idei évhez képest további 30-35 milliárdot kellene spórolni a közösségi közlekedésen. "Ez a MÁV és a Volán-társaságok hatékonyságjavulásából, a közösségi közlekedés kedvezményeinek csökkentéséből, valamint a BKV-nak adott állami támogatás mérsékléséből tevődhet össze. Jelen pillanatban nem látszik, hogy intézkedésekkel meg lenne alapozva ez a csomag, és a korábbi tapasztalatokból kiindulva kockázatosnak látjuk ennek végrehajtását" - olvasható.
"Amennyiben továbbra is időhúzásra játszik a kabinet, akkor annak rövid távon is komoly következményei lesznek a pénzpiacokon, és még nehezebbé teszik a gazdaság talpra állítását. Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy a tranzakciós adó és az áfa rendszerének változtatása kapcsán sikerülhet olyan alkut kötni, amely átmenetileg elfogadható az Európai Bizottság számára, és így teljesülhetne a jövő évi 3 százalék alatti hiánycél is" - foglalják össze az elemzés végén.
mfor.hu
