Az MNB a 2012-es veszteséget követően az elmúlt négy évben végig nyereséges volt - írták. 2013-ban és 2014-ben az MNB éves eredménye 25-25 milliárd forint körül alakult, majd 2015-ben 95 milliárd forintot tett ki, amiből 50 milliárd forintot - az államadósság csökkentése érdekében - osztalékként befizetett a költségvetésbe.
A törvényben szereplő céljai, ezek közül is kiemelten az inflációs cél elérése érdekében hozott jegybanki döntések 2016-ban is jelentős szerepet játszottak az eredmény kedvező alakulásában. Egyrészt az inflációs cél elérése érdekében indított kamatcsökkentési ciklus folytatása jelentősen mérsékelte a jegybank kamatkiadását is. Másrészt a pénzügyi stabilitás növelése és a monetáris politika mozgásterének kibővítése érdekében végrehajtott önfinanszírozási program és a lakossági devizahitelek forintosítása a jegybankmérleg szűkülésén keresztül járult hozzá a kamatkiadások csökkenéséhez, miközben az intézkedésekkel járó devizaeladások a realizált árfolyameredményt is javították. Végül az alapkamat hosszabb távú stabilitását célzó eszköztár-átalakítás is a nemkonvencionális monetáris lazítás eredményeként az MNB kamatkiadásának további csökkenésének irányába hatott. áll a jegybanki közleményben.
Az említett jegybanki intézkedések hatásai között érdemes kiemelni még a lépések külső sérülékenységet csökkentő hatását is. A devizahitelek forintosítása és az önfinanszírozási program ugyanis nagyban hozzájárultak Magyarország 2016-os felminősítéséhez, és így végső soron a kockázati felárak és a magyar adósság finanszírozási költségének csökkenéséhez is, ami a költségvetés egyre alacsonyabb kamatkiadásában és a magánszektor mérséklődő kamatterhében is tetten érhető.
MTI
