A Központi Statiszt-ikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint a kiskereskedelmi forgalom júliusban 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a naptárhatással kiigazítva 5,3 százalékos volt a növekedés. Az év első hét hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év azonos időszakáénál a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője leszögezte: a júliusi adat elmarad ugyan a piaci várakozástól, és az elmúlt közel egy év leggyengébb növekedési mutatója, de összességében a harmadik negyedév első kiskereskedelmi adata így sem tekinthető rossznak. Hozzátette: az elmúlt három hónapban a kiskereskedelmi forgalom volumene a 2015-ös szinthez mérve enyhe, de trendszerű lemorzsolódást mutat. A kiskereskedelmi teljesítmény júliusi lassulása mögött elsősorban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma áll, melynek 2,2 százalékos éves növekedése az idei év leggyengébbjének számít - jelezte. A nem élelmiszertermék jellegű boltok forgalmának majdnem kétszámjegyű növekedése tökéletesen beleillik az idei év tendenciájába, a gépjármű-üzemanyag forgalom a jelentős üzemanyagár-emelkedés mellett az idei átlagtól elmaradó bővülést mutat.
A második negyedéves GDP adat részletei és a kiskereskedelmi forgalom elmúlt három havi teljesítménye erős indikációt jelentenek arra nézve, hogy a magyar gazdaság már túl van a növekedési ciklus csúcspontján és a következőkben egy fokozatosan lassuló növekedési pálya rajzolódhat ki.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró - és azóta is a közelében tartózkodó - fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, ami azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat. Így a tavalyi összességében 5,3 százalékos növekedést az idén gyorsabb ütemű, 6,1 százalékos növekedés követhet, ami hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is - írta.
Hozzátette: a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is növelik fogyasztásukat, az új autóeladások pedig az első nyolc hónapban 31 százalékkal - ezen belül augusztusban 45 százalékkal - emelkedtek.
Az elemző kifejtette: a kiskereskedelem egész évre várható gyorsulása összhangban van azzal a várakozásukkal, hogy idén a tavalyit meghaladó lehet a GDP növekedése, így a Takarékbank idén 4,6 százalékos GDP növekedésre számít. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja a várakozásokat.
Hozzátette, 2015 átlagához képest 16,9 százalékkal, 2010-hez képest pedig 28,6 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom - közölte.
