Gazdasági szempontból a 2027-es költségvetés egyik legmegosztóbb intézkedése a rezsicsökkentés változatlan formában való fenntartása. Hosszú évek óta számos kritika jelent meg ezzel kapcsolatban, az egyik legfontosabb, hogy nem célzott a támogatás, ezért a magasabb jövedelműek is jelentős előnyhöz jutnak. Azt is számos szakértő jelezte, hogy nem ösztönöz az energiatakarékosságra és a zöld átmenetet is lassítja. Ezzel párhuzamosan torzítja az energiapiaci árjelzéseket, miközben a beruházási döntéseket és a fogyasztási szerkezetet is konzerválhatja. Ami viszont közgazdasági szempontból különösen fontos és ezt 2022-ben, valamint idén nyáron is láthattuk, hogy válsághelyzetben különösen sérülékennyé teszi a rendszert, így energiabiztonsági szempontból sem jó. Ráadásul ilyenkor különösen sokba kerül ez a rendszer és már-már elviselhetetlen költségvetési terhet jelent.
(A benyújtott javaslat általános elemzését az alábbi cikkben olvashatja el.)
A fentiek miatt, tekintettel arra, hogy az eurózónás csatlakozáshoz komoly költségvetési konszolidációra van szükség, számos közgazdász számított a rezsirendszer átgondolására. Azt mindenki elismeri, hogy – sajnos – többmillió olyan honfitársunk van, akik a piaci viszonyok között „meghalnának”, és akik részére fenn kell tartani a szociális támogatást. Sok szakértő beszélt és írt arról, hogy milyen irányba kellene elmozdulni, miközben a legszegényebbek támogatását megtartanák. Az az általános vélekedés, hogy a jobb anyagi helyzetben lévőket a piaci árak felé kellene terelni, de olyan módon, hogy a jelenleg nekik is megadott támogatást használják energetikai korszerűsítésre, megújuló energiás beruházásra, majd térjenek át – legalább részben piaci árazású számlafizetésre. Ez a költségvetés mellett részben a vállalatokat is tehermentesítené, ami azért lenne fontos, mert miközben a lakossági tarifák (áram- és gáz) esetén a legolcsóbbak között vagyunk Európában, addig a kis- és középvállallkozások fordított helyzetben vannak, mert nekik az egyik legmagasabb számlát kell fizetniük. Ez pedig rontja a versenyképsségüket, ami a nap végén azzal jár, hogy kevesebb munkahelyet tudnak teremteni és a tőlük származó adóbevételek is elmaradnak a potenciális mértéktől.
Ezek miatt indokolt lett volna egy szociálisan érzékeny, de a takarékosságot is ösztönző átalakítás. Magyar Péter kormánya azonban nem vállalkozott erre. Mint a költségvetési törvényjavaslatban magyarázzák: „A rezsivédelem a megemelkedett energiaárak mellett is változatlan formában fennmarad, így a világpiaci áremelkedés terhe nem a családokra hárul.”
Az biztos, hogy 2026-ban jelentősen drágult az európai tőzsdei földgáz ára, az úgynevezett TTF-gáz az év elején még 30 euró/MWh volt, míg cikkünk írásakor 100 euró körül kereskedtek vele. Így nem csoda, ha a kormány azt jelzi a törvényjavaslatban, hogy: „A magasabb energiaárak miatt a lakossági rezsivédelem kiadásai mintegy 230 milliárd, a nagyobb hazai önrész mintegy 340 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.”
Fontos jelezni, hogy a szövegből nem derül ki, hogy a költségvetés tervezésekor milyen gázárral számolt a kormány. Ez egyébként nemcsak a földgázra, de az elektromos áramra is érdemi hatással van, mert mind a magyar, mind az európai piacon a kereslet és kínálat közötti ingadozásokat sok esetben gázerőművekkel egyenlítik ki, ezek pedig az aktuális árképzési rendszer miatt (amelynek részletezésére most nem térnénk ki) így ármeghatározóak. Ha tehát a földgáz ára növekszik, annak az elektromos áram piacán is lenne hatása.
Érdemes ugyanakkor azt is rögzíteni, hogy a mostani költségvetésben az ígért transzparencia a rezsitámogatások kapcsán érvényesül. Hiszen a 2027-es költségvetési javaslatban egy soron látható az összeg, mivel korábban a teljes Rezsivédelmi Alap nem kizárólag a háztartások támogatását finanszírozta, ezért annak teljes kiadása nem összevethető a Lakossági Rezsivédelmi Alap kiadásaival.
Ugyanakkor a korábbi zárszámadási törvényekben, illetve az Állami Számvevőszék beszámolóiban látható, hogy az elmúlt években mennyi pénzt fordított a költségvetés a rezsitámogatásra (értelemszerűen az idei számok még csak tervek).
Ahogy a fenti adatokból kiderül, 2023-ban, amikor a gázárak is viszonylag magasan voltak, a jövő évinél magasabb volt a rezsitámogatásra fordított összeg. Így akár azt is mondhatnánk, hogy ha akkor nem okozott a finanszírozás problémát, akkor 2027-ben sem kellene. Érdemes ugyanakkor abból a szemszögből is megvilágítani a kérdést, hogy a jövő évi tervekben szereplő összeg nagyjából a magyar GDP 1,2 százaléka, és ez csak arra szolgál, hogy kevesebb pénzt kelljen az embereknek fizetni.
Fotó: Depositphotos.Com
Természetesen lehet valamiféle társadalmi konszenzusnak nevezni, hogy a büdzséből ennyi pénz megy ilyen célra. Talán nem teljesen önkényes, ha ezt az összeget összehasonlítjuk más tételekkel. Már csak azért is, mert a frissen benyújtott 2027-es költségvetési törvényjavaslat alapján a Lakossági Rezsivédelmi Alap közel 1160 milliárd forintos kerete az egyik legnagyobb önálló jóléti-támogatási tétel. Ez ugyanis önmagában tesz ki nagyjából akkora összeget, mint amit a Tisza-kormány az előzetes ígéretek beváltása kapcsán a jövő évi büdzsé legfontosabb vívmányainak tart.
2027-ben ugyanis az egészségügyre fordított pluszkiadás 500 milliárd forintot fog kitenni, a családi pótlék megduplázása 300 milliárd forint pluszköltséget jelent, az oktatás jövő évi növekménye 281 milliárd forintot tesz ki, míg az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása 123 milliárdos költséggel jár.
Tekintve, hogy az ország anyagi lehetőségei végesek, érdemes lenne már most társadalmi párbeszédet folytatni arról, hogy valóban szükséges-e a rezsicsökkentés jelenlegi formájának fenntartása, vagy lenne-e ennek a pénznek esetleg jobb helye. Ahogy cikkünk korábbi részében is hangsúlyoztuk, sajnos az elmúlt évtizedekben nagyon sok embert nem sikerült felzárkóztatni (illetve a Covid után sokan kezdtek lecsúszni), így szociális rezsitámogatásra a jövőben is szükség lesz. Ugyanakkor például a tehetősebbek támogatására fordított összeget vélhetőleg sokkal jobban is el lehetne költeni – ha csak az energetika területén maradunk, akkor takarékosságot támogató intézkedésekre.
