A sportfinanszírozásról szóló vitákban rendszeresen előkerülnek a milliárdos összegek, de jóval ritkábban lehet ugyanabban az adatbázisban összehasonlítani egy országos szövetséget, egy akadémiát és egy helyi egyesületet. Ezen változtat a Miniszterelnökség október 28-án bemutatott sport–tao-adatriportja: az eddig különálló nyilvános listákat szervezetek, támogatási időszakok és eljáró szervek szerint vezeti össze.
A 75 forrásból feldolgozott 28 712 programsorból a párhuzamosan szereplő ügyek kiszűrése után 28 688 program maradt. Ezekhez összesen 1407,85 milliárd forint kiadott támogatási igazolás kapcsolódik. Pozitív igazolási összeg 3119 szervezetnél szerepel.
A méret mellett azonban az eloszlás a legbeszédesebb. Saját újraszámolásunk szerint az első száz szervezethez 682,5 milliárd forintnyi igazolás tartozik. Vagyis a pozitív összeggel szereplő kedvezményezettek 3,2 százalékához kötődik a teljes igazolásállomány 48,5 százaléka. Ez jelentős koncentrációt mutat, de az értelmezéshez azt is tudni kell, hogy a listán közvetítő szerepet ellátó országos szövetségek is szerepelnek.
Mit jelent valójában az 1408 milliárd?
Az adatbázis legfontosabb korlátja már a mért változó nevében benne van: kiadott támogatási igazolásokat összesít. Ez nem ugyanaz, mint a klubok bankszámlájára bizonyítottan beérkezett pénz, és nem azonos a szabályszerűen felhasznált, lezárt elszámolásban szereplő összeggel sem.
A módszertani leírás szerint a jóváhagyott sportfejlesztési program kerete külön adat, azt nem adták hozzá még egyszer az igazolásokhoz. A támogatás útjában tehát elválik egymástól a jóváhagyás, az igazolás kiadása, a pénzügyi teljesítés és az elszámolás. A most közzétett összesítés elsősorban a második szakaszt teszi összehasonlíthatóvá.
A vizsgált időszak sem a sport-tao teljes története. A riport a 2015/16-os és a 2025/26-os támogatási periódus közötti tizenegy ciklust tartalmazza. A korábbi éveket a listák hiányos lefedettsége miatt nem vonták be, a 2026/27-es periódus pedig szintén nincs benne. Az adatlekérés 2026. szeptember 14-én történt: az októberi bemutatás nem október végi pénzügyi állapotot jelent.
Az összegek nominálisak. Egy 2015-ös és egy 2025-ös forint azonos súllyal szerepel az összesítésben, ezért az idősor nem mutatja közvetlenül a támogatások vásárlóerejének változását.
A pénz közel fele az első száznál
A rangsor eleje nem csak a legnagyobb szervezet miatt torzítja az összképet. Az első tízhez 354,7 milliárd forintnyi igazolás kapcsolódik, ami a teljes állomány 25,2 százaléka. Az első ötszázhoz már 1137,4 milliárd forint, 80,8 százalék tartozik. A fennmaradó 2619 pozitív összeggel szereplő szervezet együtt 270,4 milliárdnyi igazolással rendelkezik.
Másként fogalmazva: a kedvezményezettek mintegy 84 százalékára jut az igazolásállomány kevesebb mint ötöde. Ez önmagában nem bizonyít rossz forráselosztást. Nagy intézmények, sok sportolót kiszolgáló műhelyek és országos programok természetesen nagyobb kerettel dolgozhatnak. Azt viszont jelzi, hogy a rendszer átlagos támogatási összege nem írja le jól egy tipikus egyesület helyzetét.
A pozitív igazolási összeggel szereplő szervezetek átlaga a teljes tizenegy évre 451,4 millió forint. A medián, vagyis a sorba rendezett összegek középső értéke viszont mindössze 79 millió. Az átlag így 5,7-szerese a középértéknek. Ezek nem éves támogatások: a teljes vizsgált időszak szervezetenkénti összegei, eltérő számú aktív periódussal.
A különbségből az következik, hogy a sport–tao-ról egyszerre kell beszélni nagy intézményi finanszírozásként és több ezer kisebb szervezet forrásaként. Egy általános támogatáscsökkentés vagy adminisztratív átalakítás ezért nagyon eltérő működési következményekkel járhat a két körben.
A szövetségek vezetik a listát, de Felcsút is az élmezőnyben van
A legnagyobb összeg a Magyar Labdarúgó Szövetséghez (MLSZ) kapcsolódik: 120,9 milliárd forint. A Magyar Kézilabda Szövetség 56,5 milliárddal a második, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége 49,5 milliárddal a harmadik. A negyedik helyen a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány áll 45,4 milliárd forinttal. Az ötödik a Magyar Jégkorong Szövetség, 25 milliárddal.
Fotó: Kecső Richárd
A felcsúti alapítvány az első olyan szervezet a listán, amely nem országos szakszövetség. A hozzá kapcsolódó összeg több mint négyszerese a következő, nem országos szövetségi szereplő, a BVSC-Zugló 10,5 milliárdos értékének. Ez a szervezeti rangsorban erős kiemelkedés, de nem azonos szolgáltatások vagy sportolói létszámok összehasonlítása.
A teljes összegből Felcsúthoz 3,2 százalék kapcsolódik. A 2025/26-os periódus különösen meghatározó: erre a ciklusra 15,45 milliárdnyi igazolás jut, a felcsúti tizenegy éves összesítés mintegy harmada. Ebben a periódusban az alapítványhoz több igazolási összeg kapcsolódik, mint az MLSZ-hez.
Ezek az adatok nem jelentik azt, hogy a pénzt a jelzett idényben utalták át vagy költötték el. Az éves besorolás a program eredeti támogatási periódusát követi. A rangsor pedig jogi szervezeteket hasonlít össze: ugyanahhoz a klubmárkához tartozó, külön adószámú cégek és egyesületek nem olvadnak automatikusan egyetlen sorba.
A felcsúti összegekről kibontakozó vitában Orbán Viktor is megszólalt. A Puskás Akadémia alapítója, Magyarország előző miniszterelnöke november 1-jei, Ezért Felcsút című írásában amellett érvelt, hogy az akadémia tevékenysége az egész magyar futballt szolgálja. Állítása szerint a hozzájuk érkező tao-forrásokból tízmilliárdos nagyságrendben támogatták a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer tíz nagy külhoni műhelyét, közvetve pedig kisebb egyesületeket és gyerekek ezreit. Ez a szempont azért lényeges, mert a kedvezményezett szervezet székhelye önmagában nem mutatja meg, hol és kik részesülnek a finanszírozott szolgáltatásokból.
Orbán a Puskás Akadémiához kötődő tao-pénzek arányát a teljes magyar sportban felhasznált források 2-2,5 százalékára tette, és azokat állami támogatás helyett nyereséges magáncégek felajánlásaként írta le. A megjelölt arány nem azonos a most közölt adatbázisból számított 3,2 százalékkal: cikkünk tizenegy támogatási periódus kiadott igazolásait összesíti, Orbán pedig felhasznált forrásokról ír. Írása nem tartalmaz olyan tételes levezetést, amelyből a két mutató eltérése pontosan feloldható lenne.
Nem minden szövetségi forint marad a szövetségnél
Az országos szövetségek jelenléte lényegesen befolyásolja a koncentrációt. A hat sportági szövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) együtt 284,6 milliárd forintnyi igazolással szerepel, ami az összesítés 20,2 százaléka.
A kormány tájékoztatója is jelzi, hogy a szövetségek és akadémiák a források egy részét továbbadhatják, illetve más szervezetek javára is felhasználhatják. Ezért a 120,9 milliárdos MLSZ-adatból nem lehet arra következtetni, hogy ennyi ment a szövetség központi apparátusára.
Az intézményi szerep ugyanakkor nem magyarázza meg a teljes egyenlőtlenséget. Saját számításunk szerint a hat szövetséget és a MOB-ot kivéve a fennmaradó pozitív összegek 36,8 százaléka továbbra is az első száz szervezethez kötődik. Ez már egy másik, szűkített rangsor, nem az eredeti toplista első száz sorának egyszerű módosítása.
A következő érdemi vizsgálati szint ezért az lenne, hogy a közvetítőként is működő szervezeteknél azonosítható legyen a végső kedvezményezett, a program helyszíne és a szolgáltatást ténylegesen igénybe vevő sportolói kör. A mostani rangsor ehhez kiindulópontot ad, teljes pénzútvonalat azonban nem.
A futball részesedése nem olvasható ki egyetlen oszlopból
A labdarúgás felirat alatt 364,9 milliárd forint szerepel, a kézilabdánál 261,3 milliárd, a kosárlabdánál 176,4 milliárd. A vízilabdához rendelt kategória 102,6 milliárd, a jégkorongé 95,6 milliárd, a röplabdáé 60,2 milliárd forint.
Van azonban egy hetedik kategória is: a minisztériumi programoké, összesen 346,8 milliárddal. Ez a teljes állomány közel negyede. Ebben országos szövetségek saját programjai és a legutóbbi periódusban akadémiai programok is szerepelnek.
Fotó: Kecső Richárd
Ezért pontatlan lenne azt állítani, hogy a futball az összes sport-tao 25,9 százalékát kapta. A 364,9 milliárd a labdarúgó-szövetségi nyilvántartásokhoz sorolt programok összege; ehhez további, minisztériumi kategóriában megjelenő futballprogramok kapcsolódnak. Hasonló korlát vonatkozik a többi sportágra is.
A röplabdánál az időtáv különbségére is figyelni kell: a sportág 2017-ben került a rendszerbe, ezért az első két periódusnál nem nulla támogatás, hanem nem alkalmazható besorolás szerepel. Egy nyers tizenegy éves rangsor így eltérő hosszúságú jogosultsági időszakokat is összevet.
Rekordot mutat a legutóbbi periódus, de nem mindenhol nőtt az összeg
A 2025/26-os programokhoz 172,5 milliárd forintnyi igazolás kapcsolódik, ami a vizsgált időszak legnagyobb értéke. Az előző periódus 117,5 milliárdos összegéhez képest ez 55 milliárd forintos, 46,8 százalékos növekedés.
Fotó: Kecső Richárd
A bontás azonban más történetet mutat, mint az egyetlen főszám. A minisztériumi programokhoz tartozó igazolásállomány 27,8 milliárd forintról 89,4 milliárdra emelkedett, vagyis 61,6 milliárddal nőtt. A többi hat kategória együttes összege közben 89,7 milliárd forintról 83,1 milliárdra csökkent, mintegy 6,6 milliárddal.
A teljes növekményt tehát a minisztériumi kategória bővülése adja, miközben az egyébként sportáganként feltüntetett szövetségi kategóriák együtt mérséklődtek. Ez nem bizonyítja, hogy az egyes sportágak teljes finanszírozása csökkent: az akadémiai programok minisztériumi megjelenése miatt a nyilvántartások közötti átrendeződés is része a változásnak.
A minisztériumi kategória súlya egyetlen periódus alatt 23,6-ról 51,8 százalékra emelkedett. Az adatriport ezt a sportakadémiák külön támogatási rendszerével hozza összefüggésbe. A rekord értelmezésénél ezért az intézményi változást is figyelembe kell venni: a főösszeg növekedéséből nem következik általános, minden helyi egyesületet elérő forrásbővülés.
A térkép székhelyeket mutat, nem feltétlenül sportoló gyerekeket
A földrajzi megjelenítés látványosan teszi böngészhetővé az adatokat, de más kérdésre válaszol, mint egy sportlétesítmény- vagy sportolólétszám-térkép. A riport a szervezetek helyét nyilvántartási adatokból, székhelyből, illetve bizonyos esetekben névből azonosítja.
Egy budapesti székhelyű országos szövetség forrásai ettől nem kizárólag Budapesten hasznosulnak. Egy akadémia működési területe vagy sportolóinak lakóhelye szintén átnyúlhat a székhely településén. A választókerületi színezés pedig önmagában nem bizonyít kapcsolatot egy politikus és egy támogatási döntés között.
A területi egyenlőtlenség megítéléséhez legalább a fejlesztések tényleges helyszínét, a szolgáltatási körzetet, a sportolók számát és a környék meglévő kapacitásait is mellé kellene tenni. Enélkül a térkép elsősorban a kedvezményezettek szervezeti földrajzát rajzolja meg.
Százmilliárdos keretkülönbség, több száz tisztázandó eltérés
A letöltött adatállományban a jóváhagyott keretek összesített értéke 1528,4 milliárd forint. Ez 120,6 milliárddal haladja meg a kiadott igazolásokét. A két főösszeg aránya mintegy 92,1 százalék.
Ez nem a támogatások felhasználási vagy teljesítési aránya. Az igazolás önmagában nem bizonyít befizetést, az összesített különbség pedig nem azonos elveszett, visszafizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzzel. Ráadásul az egyedi programsorok nem minden esetben illeszkednek problémamentesen egymáshoz.
A módszertan 394 olyan programot jelöl, amelynél a nyilvános listában szereplő kiadott igazolás meghaladja a feltüntetett jóváhagyott keretet. Ezek eredeti határozatokkal és módosításokkal ellenőrizendő adatpontok, nem önmagukban bizonyított visszaélések.
Hasonló óvatosságot igényel a 401 nyitottként jelölt program. A források eltérő ügyállapotokat mutatnak, és egy régi periódusnál látható folyamatban jelzésből nem következik, hogy ugyanaz az eljárás azóta is megszakítás nélkül tart. Az elfogadott státusz pedig nem jelenti automatikusan az elszámolás lezárását.
A közzététel egyik haszna éppen az, hogy ezek az eltérések most név, ügyirat és forrás szerint visszakereshetők. A következő lépés a magyarázatok és a javítások nyilvánossága lenne.
Az építkezés ára csak az első számla
A kormány a közzétételhez kapcsolódó közleményében azt állítja, hogy a sport-tao társadalmi megtérülése nem állt arányban a ráfordított közpénzzel. Egyúttal elismeri a létesítményhiány enyhítését, de a fenntarthatóság problémájára hivatkozik. Ezt a szakpolitikai értékelést az új igazolási adatbázis önmagában nem bizonyítja: a megtérüléshez eredmény- és költségadatok is kellenének.
A felvetett gazdasági probléma ugyanakkor valós kérdés minden beruházási támogatásnál. Egy csarnok vagy uszoda megépítése egyszeri kiadás, működtetése viszont ismétlődő kötelezettség. A személyzet, az energia, a karbantartás és a későbbi felújítás költségét akkor is elő kell teremteni, amikor az építés támogatása már elfogyott.
Ezért a létesítményfejlesztés eredményességét a kihasználtsággal és az életciklus költségeivel együtt kellene vizsgálni. Hány órában használják a gyerekek? Mekkora a fizető vendégek és a támogatott foglalkozások aránya? Mennyit kell évente hozzátenni a működéshez? Ugyanaz a beruházási összeg nagyon eltérő társadalmi eredményt hozhat ezek függvényében.
Olcsóbb lett-e a sportolás a családoknak?
A mostani adatbázis erre sem ad választ. Nem tartalmaz egységes tagdíjadatot, családi kiadást, rendszeres edzésen részt vevő gyermeklétszámot vagy anyagi okból lemorzsolódó sportolói kört. Így az 1408 milliárdos igazolásállományból nem lehet kiszámítani, mennyivel vált megfizethetőbbé az utánpótlássport.
A támogatás többféleképpen jelenhet meg a családoknál: alacsonyabb díjban, több edzésben, biztosított felszerelésben, szervezett utazásban vagy egy korábban elérhetetlen helyi sportolási lehetőségben. Ezek közül egyik sem olvasható ki pusztán a kedvezményezett nevéből és az igazolás összegéből.
Ez azért lényeges, mert a sportfinanszírozás társadalmi teljesítménye nem azonos az igazolt versenyzők számával vagy az elkészült épületek értékével. A hozzáférés tartóssága, a családi teher és az elért gyerekek köre nélkül a forráselosztás mérlege hiányos marad.
2027-ben a finanszírozási váltásnál több dől el
A kormány október 28-i bejelentése szerint 2027-től a sport-tao helyét közvetlen költségvetési támogatás veszi át. A közlemény olyan rendszert ígér, amelyben követhető lesz a közpénz útja és számonkérhető, hány gyereknek teremt sportolási lehetőséget. Ez bejelentett cél; a mostani adatközlésből a későbbi szervezetenkénti támogatási összegek nem állapíthatók meg.
A váltás költségvetési oldalát a Költségvetési Tanács október 29-i, a 2027-es költségvetés tervezetéről szóló véleménye is megvilágítja. A dokumentum 22. oldala szerint 2027. január 1-jével kivezetik a sporttámogatás adókedvezményét a társasági adó rendszeréből, így tao-támogatás keretében nem lesz lehetőség a látványcsapatsportok támogatására. A Tanács a kormány várakozását ismertetve azt írja: az intézkedés további 200 milliárd forinttal növeli a költségvetési bevételeket.
Ez az összeg nem azonos a sporton elérhető nettó költségvetési megtakarítással. Ha az adókedvezmény helyét közvetlen állami támogatás veszi át, az a kiadási oldalon jelenik meg: a nettó egyenleghatást a többletadóbevétel és a helyettesítő támogatások együttesen határozzák meg. A 200 milliárdos kormányzati bevételi várakozásból ezért önmagában nem állapítható meg, hogy a sportszervezetek összességében több vagy kevesebb pénzhez jutnak-e 2027-ben.
A 200 milliárdos előrejelzést a mostani adatbázis egyetlen idényének igazolási összegével sem lehet közvetlenül összevetni. Előbbi egy naptári évre várt költségvetési bevételi hatás, utóbbi támogatási periódusokhoz rendelt igazolásállomány; eltér az időbeli és az elszámolási alapjuk.
A közvetlen finanszírozás lehetőséget adhat egységesebb feltételek és világosabb költségvetési felelősség kialakítására. Ehhez azonban nyilvános elosztási képlet, előre ismert jogosultsági feltételek és ellenőrizhető eredménymutatók kellenek. Különben az adókedvezmény megszüntetésével csak a pénz elosztásának intézménye változik meg, az átláthatóság problémája fennmarad.
A meglévő kötelezettségek átvezetése is fontos. Az edzői munka, a létesítménybérlet és a versenyeztetés nem állítható le következmények nélkül egy finanszírozási rendszer cseréjekor. A kisebb egyesületeknél a kiszámítható utalás időpontja legalább olyan fontos lehet, mint az éves keret nagysága.
Az új támogatási rendszer minőségét végül az mutatja majd meg, hogy az igazolások összege mellé oda lehet-e tenni a tényleges befizetést, a végső felhasználót és az elért eredményt. A mostani adatbázis a források koncentrációját már számszerűsíthetővé teszi. Azt, hogy a közpénzért mennyi tartós sportolási lehetőség jött létre, még egy következő adatrétegnek kell megmutatnia.
