Az áprilistól júniusig tartó időszak során 657 milliárd forinttal csökkent a külföldiek nettó pénzügyi vagyona Magyarországon. Ez úgy jött ki, hogy a pénzügyi eszközeik 745,9 milliárddal, a kötelezettségeik pedig 88 milliárddal csökkentek.
Az eszközök közül a külföldiek készpénz- és betétállománya 284,1, az általuk nyújtott hitelek 333,9, a tulajdonukban lévő részvények és részesedések pedig 299,9 milliárd forinttal csökkentek 3 hónap alatt tranzakciókból. (Ezekben a számokban az átértékelések, például az árfolyamok mozgása miatti módosítások ki vannak szűrve.) Ezekkel szemben csak a nem részvény értékpapírok állománya nőtt 97,8 milliárddal, vélhetően az állampapír-vásárlásoknak köszönhetően.
A külföldiek magyarok felé fennálló kötelezettsége ezzel párhuzamosan 88,9 milliárddal csökkent, így jött ki esetükben a nettó pénzügyi eszközök 657 milliárdos csökkenése. A kiáramlás ellenére a külföldiek szezonálisan kiigazított magyarországi nettó pénzügyi eszközeinek az értéke 28 396 milliárd forintot tett ki június végén, ami csak kicsit alacsonyabb a teljes éves magyar GDP-nél. A legnagyobb értékű eszközeik a tulajdonban lévő részvényeik (21 709 milliárd forint), az általuk nyújtott hitelek (18 327,2 milliárd forint) és az általuk birtokolt nem részvény értékpapírok (döntő részben állampapírok, 13 039,7 milliárd forint), míg összesített kötelezettség-állományuk 30 774 milliárd volt az első félév végén.
De visszatérve az április és június közötti folyamatokra, a 657 milliárdos nettó eszközcsökkenés a GDP 9 százalékát jelenti, ilyen magas szintet pedig még nem láthattunk. Ennek megfelelően igazán nem meglepetés, hogy egy év alatt a külső adósságunk közel 10 százaléka tűnt el.
A többi belföldi szereplő aggregált pénzügyi számlaadataiban különösebb meglepetés nem történt. Már csak azért sem, mert a háztartások és az állam előzetes pénzügyi számláit már augusztus 21-én megismerhettük. Akkori cikkünkben azt emeltük ki, hogy a lakosság 3 év alatt 3000 milliárd forinttal növelte pénzügyi vagyonát. Ezt a tényt egyébként Matolcsy György a hétvégén rendezett közgazdász vándorgyűlésen külön hangsúlyozta, legalábbis az index tudósítása így szól: "Óriási eredménynek nevezte, hogy három év alatt 3000 milliárd forinttal nőtt a családok pénzügyi megtakarítása."
Az előzetes adatokhoz képest a legmarkánsabb változást az jelenti, hogy az államháztartás bruttó, "maastrichti" adósságát (23 249 milliárd forint) a korábban közölt 81,4 százalékról 81,1 százalékra vitt le a jegybank. Sajnos a GDP arányos nettó tartozást nem közölték, de gyors számolással ez is kideríthető. A bruttó adósságból levont pénzügyi eszközök – 17,666,2 milliárdot tesznek ki, ami korábban nem látott negatív érték. Ez a GDP-re (28 667 milliárd forint) vetítve 61,6 százalékot tesz ki. Ugyanakkor ez is alacsonyabb az augusztusi előzetesen közöltnél.
Egyébként az államháztartás háromhavi gazdálkodási adatai is jobban alakultak a végleges számok szerint, mint ahogy az előzetesek azt előrejelezték. Míg korábban a második negyedében 3,1 százalékos hiányt látott az MNB a pénzforgalom alapján, most már csak 1,6 százalékosat, ami még a tavalyinál 1,9-nél is jobb.
A vállalatok pénzügyi számláinak alakulásáról csak a mostani statisztikában kaptunk képet. Eszerint a vállatok továbbra is megtakarítók, legalábbis ami a nettó pénzügyi vagyonukat illeti, sőt a GDP arányos finanszírozási képességük még tovább nőtt, 3,8 százalékra. Ez pedig a növekedés szempontjából nem igazán jó hír, hiszen "normál" körülmények között a háztartások megtakarításait a nem pénzügyi vállalatok "szívják fel" beruházásaik során.
mfor.hu
