3p

Egyre nagyobb a támogatottsága annak a javaslatnak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül finanszírozza az euróövezeti válságkezelést; amennyiben valamennyi fél beleegyezését adja, akár már a december 9-i európai tanácsi ülésen döntés születhet róla - mondták a Dow Jones üzleti hírügynökségnek az ügyet jól ismerő források.

Egy vezető beosztású euróövezeti kormánytisztviselő elmondta: "Németország és az EKB még mindig ellenez egy ilyen lépést, de más lehetőség híján hamar megkezdődhetnek a tárgyalások. Sürgős lépésekre van szükség, mivel döntés kell, mielőtt Olaszország mentőhitelre szorulna". Egy IMF-es tisztségviselő arról tájékoztatott, hogy csupán egy másik forgatókönyv van a tárgyalóasztalon: Franciaország azt szeretné, ha az EKB az euróövezeti mentőalapot, az EFSF-et közvetlenül finanszírozná. Németország azonban ellenzi, hogy az EFSF-et bankká alakítsák, így ez az út nem vezet sehova sem - tette hozzá.

Tájékoztatásuk szerin az IMF-közvetítette finanszírozás legelőször az iparilag fejlett és fejlődő G20-as országok vezetőinek november eleji találkozóján merült fel. A meglévő euróövezeti mentőcsomagok finanszírozási szükségletének mintegy harmadát adja az IMF, a fennmaradó összeget az EU, illetve az EKB biztosítja. A jelenlegi szabályozás szerint valamennyi újabb mentőcsomagot már a 440 milliárd eurós hitelkapacitású EFSF finanszírozna. Ebből azonban 250 milliárd eurót már lekötnek a görögországi, írországi, illetve portugál mentőhitelek. Az EFSF aligha bírna elégséges kapacitással Olaszország kimentésére.
 

Az euróövezeti forrás elmondta: "az euróövezeti kormányok nem hajlandóak növelni garanciabefizetéseiket, továbbá az október végi megállapodásban remélt ázsiai hozzájárulás is zsákutcába futott. Ráadásul, ha Olaszország mentőhitelre szorulna, akkor felfüggesztenék az ország - EFSF forrásait biztosító - garanciavállalását, így nagy lenne a baj. Egyszerűen nincs elegendő pénz egy újabb ország kimentésére". Elemzők úgy látják, az egyetlen megoldás az euróövezeti adósságválságra az, ha az EKB - végső hitelezőként - korlátlan mennyiségben biztosít forrást a mentésre.

A hírügynökségi források nem közöltek arra vonatkozó információt, hogy egy EKB-IMF együttműködés esetén az IMF válna-e a mentőcsomagok fő motorjává, ahogy arról sem, hogy milyen szerep jutna az EFSF-nek, illetve az azt 2013-ban felváltó Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM). Az euróövezeti szakember szerint "ezeket hamar ki lehet dolgozni, ha már megszületett a megállapodás".

Az Európai Unió alaptörvénye tiltja, hogy az EKB euróövezeti tagállamokat finanszírozzon. A 23-as cikkely azonban megengedi "a harmadik országokkal, illetve a nemzetközi szervezetekkel folytatott banki tranzakciókat, beleértve a hitelfelvételi és hiteladási tevékenységet". "Ez a cikkely ad reményt egy ilyen megállapodásra" - fogalmazott az IMF-es szakember.
 
MTI 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!