Egy vezető beosztású euróövezeti kormánytisztviselő elmondta: "Németország és az EKB még mindig ellenez egy ilyen lépést, de más lehetőség híján hamar megkezdődhetnek a tárgyalások. Sürgős lépésekre van szükség, mivel döntés kell, mielőtt Olaszország mentőhitelre szorulna". Egy IMF-es tisztségviselő arról tájékoztatott, hogy csupán egy másik forgatókönyv van a tárgyalóasztalon: Franciaország azt szeretné, ha az EKB az euróövezeti mentőalapot, az EFSF-et közvetlenül finanszírozná. Németország azonban ellenzi, hogy az EFSF-et bankká alakítsák, így ez az út nem vezet sehova sem - tette hozzá.
Tájékoztatásuk szerin az IMF-közvetítette finanszírozás legelőször az iparilag fejlett és fejlődő G20-as országok vezetőinek november eleji találkozóján merült fel. A meglévő euróövezeti mentőcsomagok finanszírozási szükségletének mintegy harmadát adja az IMF, a fennmaradó összeget az EU, illetve az EKB biztosítja. A jelenlegi szabályozás szerint valamennyi újabb mentőcsomagot már a 440 milliárd eurós hitelkapacitású EFSF finanszírozna. Ebből azonban 250 milliárd eurót már lekötnek a görögországi, írországi, illetve portugál mentőhitelek. Az EFSF aligha bírna elégséges kapacitással Olaszország kimentésére.
Az euróövezeti forrás elmondta: "az euróövezeti kormányok nem hajlandóak növelni garanciabefizetéseiket, továbbá az október végi megállapodásban remélt ázsiai hozzájárulás is zsákutcába futott. Ráadásul, ha Olaszország mentőhitelre szorulna, akkor felfüggesztenék az ország - EFSF forrásait biztosító - garanciavállalását, így nagy lenne a baj. Egyszerűen nincs elegendő pénz egy újabb ország kimentésére". Elemzők úgy látják, az egyetlen megoldás az euróövezeti adósságválságra az, ha az EKB - végső hitelezőként - korlátlan mennyiségben biztosít forrást a mentésre.
A hírügynökségi források nem közöltek arra vonatkozó információt, hogy egy EKB-IMF együttműködés esetén az IMF válna-e a mentőcsomagok fő motorjává, ahogy arról sem, hogy milyen szerep jutna az EFSF-nek, illetve az azt 2013-ban felváltó Európai Stabilitási Mechanizmusnak (ESM). Az euróövezeti szakember szerint "ezeket hamar ki lehet dolgozni, ha már megszületett a megállapodás".
Az Európai Unió alaptörvénye tiltja, hogy az EKB euróövezeti tagállamokat finanszírozzon. A 23-as cikkely azonban megengedi "a harmadik országokkal, illetve a nemzetközi szervezetekkel folytatott banki tranzakciókat, beleértve a hitelfelvételi és hiteladási tevékenységet". "Ez a cikkely ad reményt egy ilyen megállapodásra" - fogalmazott az IMF-es szakember.
MTI
