„A jegybank eredménye nem használható a sikeres működés mérőszámaként, hiszen az eredményre olyan tényezők hatnak, melyek kívül állnak a jegybank hatókörén, csak korlátozott hatással tud lenni rá, vagy nem az eredmény érdekében befolyásolja” – mondta szerda délutáni sajtótájékoztatóján Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Nyertek a gyenge forinton
A 65,5 milliárdos éves eredmény jelentős részben az árfolyamváltozásokból adódó nyereségnek volt köszönhető, ez 127,5 milliárd forinttal volt magasabb 2009-ben, mint egy évvel korábban. A kamatjellegű eredmény viszont 72,3 milliárd forinttal csökkent, így mínuszba csúszott át.
„A devizaeredmény javulása egyrészt a forint év elején tapasztalt gyengülésének, másrészt pedig az uniós forrásokon elkönyvelt árfolyamnyereségnek volt köszönhető” – mondta el Simor András.
A jegybank devizatartaléka 6,6 milliárd euróval növekedett tavaly, az év végén 30,7 milliárd euró volt. Ez nagyrészt a 7,3 milliárdos Eu- és IMF-hitellehívásoknak volt köszönhető. „A válság előtt sem az alacsony tartalékszint volt Magyarország problémája, ha 2008 szeptemberében ugyanakkora devizatartalékunk lett volna, mint most, akkor is az Európai Unióhoz és az IMF-hez kellett volna fordulnunk” – emelte ki a jegybank elnöke.
A devizatartalékokkal kapcsolatban újságírói kérdésre Simor elmondta: a jegybank vett görög, spanyol és portugál állampapírokat is. „Görög állampapírból mostanra viszonylag kevés van, ugyanis 2009 végén elkezdtük leépíteni. Mostanra 20 millió euró maradt, ami májusban lejár. A spanyol és portugál papírok sokkal jobb minősítésűek” – vázolta fel a nemzeti bank elnöke.
A most elért nyereséget a nemzeti bank tartalékba helyezi a későbbi évek esetleges veszteségeinek fedezésére – hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. 2010-ben például a jelenlegi forintárfolyam mellett 69 milliárd forintos veszteséggel számolnak, azonban éppen a tavalyi nyereség miatt ez nem fogja megterhelni a költségvetést.
Meghúzták a nadrágszíjat
Az MNB eredményéből az derül ki, hogy a jegybank önmagán is spórolt: 2009-ben a működési költségek csaknem egymilliárd forinttal csökkentek. Ennek keretében többek között csökkentette dolgozói számát, optimalizálta informatikai költségeit, átalakította és egyszerűsítette kompenzációs rendszerét. Idén további jelentős költségcsökkentést tervez a jegybank, a tavalyi 13,7 milliárdról 13,3 milliárdra vágnák a költségeket.
A nemzeti bank mérlegében jelentős tételként szerepel a bankjegy- és érmegyártás költsége, mely 2009-ben 8,2 milliárd forintot tett ki. Ez a 200 forintos érmék gyártása miatt kismértékben emelkedett, de három éven belül megtérül az új érme bevezetése és 2013-ra több mint egymilliárdos megtakarítást jelent majd.
Az egy- és kétforintosok alapanyagként történt értékesítéséből 1,2 milliárd forintos bevétel származott, a kis címletek kivezetése 2008-tól évi 1,5 milliárdos megtakarítást hozott.
„Alkotmányos kötelezettségem kitölteni a mandátumom”
„Alkotmányos kötelezettségem kitölteni a mandátumom, mivel én annak idején az Alkotmányra és a törvényekre esküdtem fel, ezt pedig nem szeghetem meg” – mondta a
sajtótájékoztató végén az őt ért támadásokkal kapcsolatban Simor András.
A jegybank elnökének kormányzati ciklusokon átívelő hatéves mandátuma a politikai fékek és egyensúlyok rendszerébe illeszkedik – tette hozzá a szakember. „A jegybank céljainak veszélyeztetése nélkül fogok együttműködni az új kormánnyal, állunk a Varga Mihály vezette tényfeltáró bizottság rendelkezésére, hogy a jegybank működését vizsgálják” – mondta a nemzeti bank első embere.
Simor ezen felül kijelentette, hogy két héten belül elkészítik az Együttműködés könyvét, melyben a leendő nemzetgazdasági miniszternek bemutatják az MNB-ben folyó munkát. „Matolcsy György kiváló szakember, ismeri a jegybankot és bízom abban, hogy sikerül megtalálni a sikeres működés feltételeit” – zárta mondandóját Simor.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
