Azt Ohanian is elismeri, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen javultak a gazdaság kilátásai, azonban szerinte ez nem a kormányzati intézkedéseknek volt köszönhető. A közgazdász úgy véli, Obama csomagjának legnagyobb hibája, hogy továbbra is a keynesi alapelveket veszi figyelembe, melyek szerint csak állami mentőakcióval mászhat ki a gödörből az amerikai gazdaság.
Látszanak az eredmények
Jelenleg a gazdasági indikátorok többsége azt jelzi, hogy az amerikai gazdaság lassan eléri a mélypontot, és elékezdhet kilábalni a válságból - állapítja meg a Forbes magazinban megjelent cikkében Ohanian. Azzal is egyetért, hogy több jele van a talpra állásnak.
Példaként említi, hogy lassul a munkanélküliség emelkedése, az ipari termelés is egyre kevésbé csökken, míg a részvénypiacok majdnem 40 százalékkal emelkedtek március eleje óta. A kormányzati programok stabilizálták a bankszektort, és további programok beindulására lehet számítani.
Szóval a helyzet lényegesen jobb, mint néhány hónapja, amikor elfogadták a gazdaság talpraállításával kapcsolatos törvényt. A törvény értelmében a létrehozott alap 787 milliárd dollárt költhet el, melyből a gazdaság fellendítését tervezték. Ebbe tartozik például az Obama által kiemeltként kezelt egészségügy fejlesztése, a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások felhasználása, a közlekedés fejlesztése.
Sokan úgy vélik, hogy ez a program járult hozzá a gazdaság fellendítéséhez azzal, hogy megrendeléseket adott a vállalatoknak.
De minek az eredményei?
A legújabb felmérések azonban azt mutatják, hogy a 787 milliárd dollárból május közepéig mindössze 37 milliárdot költöttek el - olvasható Ohanian cikkében. Ezen belül például az oktatásra, közlekedésfejlesztésre és energiahatékonyságra elkülönített pénz kevesebb mint 2 százalékát használták fel. "a gazdaság talpra állása már úton van, azonban jelentős kormányzati kiadások nélkül" - állítja a közgazdász.
Lee E. Ohaniannak azonban nem csak az a kifogása, hogy lassan költik a pénzt, hanem a gazdaságösztönzés alapvető módszerével sem ért egyet. Szerinte az egész program egy drága tévedés, sőt az sem igaz, hogy a gazdasági szakemberek mindegyike egyetért vele.
Ohanian szerint az egész ösztönző program rosszul időzített és hibás. A legfőbb kifogása, hogy ez a csomag is a régi keynesi elveken alapul, melyek szerint csak az állam elég erős ahhoz, hogy kivezesse a gazdaságot a gödörből, ehhez pedig jelentős kormányzati kiadásokra van szükség. A professzor szerint vannak ellenzői is ennek a felfogásnak, akik nem feltétlenül ragaszkodnak ahhoz, hogy komoly állami kiadások árán induljon be a gazdaság növekedése.
A Forbes szakírója szerint az a modell, ami a harmincas években még sikeres volt a nagy gazdasági válságból való kilábalással kapcsolatban, mostanra elavult, nem tart lépést a modern gazdaságelemzés módszereivel.
A szakember szerint az igaz, hogy a gazdaság fellendítése elsősorban ösztönzésről szól, ami az ilyen programok célja is lenne, azonban ő más formában képzeli el az ösztönzést. Szerinte a háztartásokat kell ösztönözni arra, hogy dolgozzanak, fogyasszanak és takarítsanak meg. A cégeket pedig arra kell noszogatni, hogy vegyenek fel új dolgozókat, illetve fektessenek be új gyárakba és berendezésekbe. A modern gazdaságelemzés bebizonyította, hogy nem elég gazdaságösztönző kormányprogramokat meghirdetni, azok sikeressége sokmindentől függ - állapítja meg Ohanian.
A közgazdász professzor szerint a mostani válság a végéhez közeledik, azonban félő, hogy Amerika egy adósságcsapdába kerül, ami annyiban lesz más, hogy nem ciklikusan ismétlődik, mint a válság, hanem állandó. Ennek elkerüléséhez szerinte az kell, hogy sürgősen csökkentsék a kormányzati kiadásokat.
Beke Károly
