Az ország vezető gazdasági napilapja, a The Wall Street Journal a pénzügyi piacok és a bankok működését alapjaiban átíró, történelmi szabályozási reformként számolt be Obama átalakítási javaslatairól. A konzervatív újság szerint a terv ugyanakkor a kormány legújabb akciója arra, hogy kiterjessze befolyását a magánszektorra.
Obama szerdán jelentette be, hogy a legátfogóbb pénzügyi szabályozási reformot kezdeményezi a "nagy depresszió" óta. Stratégiájának egyik fő eleme, hogy a Federal Reserve szélesebb jogköröket kapjon azon fontos pénzintézetek felügyeletére, amelyek esetleges bukása veszélybe sodorhatja az egész gazdaságot.
Mark Warner demokrata párti szenátor az MSNBC televízióban elmondta: tekintve, hogy a Fed ellentmondásos döntést hozott például az AIG óriásbiztosító megmentéséről, és ebben egyetértés van a kongresszus mindkét szárnyában, félő, hogy politikai eszközzé válik, ha nagyobb hatalmat kap.
Az Obamát támogatók is elismerik, hogy bár a bejelentett reformterv jó kezdőlépés, kemény harcokra lehet számítani a törvényhozásban, amelynek jóvá kell hagynia az elnök terveit.
Martin Baily, a liberális Brookings Intézet gazdasági kutatója szerint Obamának több ponton engednie kell majd, mivel a kongresszus egyértelműen korlátozni akarja a Fed hatalmát. James Gattuso, a konzervatív Heritage Foundation szakértője is attól tart, hogy minél nagyobb hatalma lesz a Fednek, annál inkább politikaivá válik a működése. Gattuso és mások azt is kifogásolják: Obamának az a javaslata, hogy a kockázatokat szorosabb szabályozással kell kiszűrni, meg fogja fojtani a pénzügyi innovációt.
Az Obama-terv pártolói közé tartozik Barney Frank demokrata képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, aki szerint a reformjavaslat egyértelműen piacpárti. Érvelése szerint, ha nincsenek jól védett befektetők, piac sincsen.
A The Washington Post emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve ötlete eleve az 1907-es pénzügyi pánik után született meg, amikor az országot a gazdasági összeomlástól J. P. Morgan bankár mentette meg a Wall Street-i pénzintézeteknek nyújtott rendkívüli hitelekkel. Washington a krízisre válaszul létrehívta a Fedet, mint politikailag független végső hitelező intézményt. Bár a Fed az első próbán, az 1930-as évekbeli gazdasági világválság kezelésében megbukott, a későbbiekben hatékonyan használta kettős hatalmát, a pénzteremtést és a központi banki szabályozást. Három évtizede például Paul Volcker elnökletével megmentette az Egyesült Államokat a gyilkos inflációtól, jóllehet időlegesen visszaesett a növekedés. Az újság ez alapján magától értetődőnek nevezte, hogy a jelenlegi válságra Obama elnök a Fed felügyeleti szerepének erősítésével kíván válaszolni.
