Ugyan a statisztikai hivatal által tegnap közölt 1,9 százalékos éves árindex nem okozott különösebb meglepetést, de az elemzők által várt 1,7-1,9 százalékos sáv felső részére esett, és ráadásul növekedést mutatott a májusi 1,8 százalékos éves pénzromláshoz képest.
Az MNB – a szokásoknak megfelelően – egy nappal később közölte a saját bontású mutatóit, amelyek mindegyike csökkenést mutat májushoz képest. Sőt, az indirekt adóktól szűrt maginfláció (a kormányzati intézkedések hatásától mentes, az energia- és feldolgozatlan élelmiszerárakat nem tartalmazó index) 28 hónapos, a feldolgozott élelmiszerárakat sem tartalmazó maginfláció, az úgynevezett kereslet-érzékeny index pedig 19 hónapos mélypontra esett vissza.
A kamatdöntéseknél figyelt, középtávú inflációs folyamatokat leginkább "megfogó", úgynevezett ritkán változó termékek inflációs mutatója 2011 februárja óta a legalacsonyabb értéket érte el júniusban.
(A ritkán változó árú termékek a fogyasztói kosár azon elemei, amelyeknek egyedi, bolt szinten megfigyelhető árainak legfeljebb 15 százaléka változik átlagosan havonta.)
Az indexek tehát azt mutatják, hogy az elsősorban élelmiszerárak megugrásának (azon belül is a 17,7 százalékkal dráguló gyümölcsáraknak) köszönhetően nőtt az inflációs mutató júniusban.
Így, ha a nemzetközi tőke- és pénzpiacokon nem történik fejreállás, akkor a magyar inflációs folyamatok szempontjából borítékolhatjuk az újabb kamatvágást hó végén.
szp
mfor.hu
