Lassulás lehet, de visszaesés nem
"Az alappálya szerint jövőre 1,6 százalékos, 2013-ban pedig 2,3 százalékos növekedésre számítunk az idei 1,7 százalékos várható bővülés után" - mondta Ádám Zoltán, a Takarékbank osztályvezetője a cég sajtóbeszélgetésén. A lassulás elsődleges oka Magyarország külső piacain keresendő, a német beszerzési menedzserindexek és az Ifo-index is hónapok óta lassulást mutat.
Korábban a Takarékbank szakemberei optimisták voltak a belső fogyasztás alakulását illetően, mostanra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy nem fog olyan mértékben bővülni a fogyasztás, mint azt várták - hangzott el a beszélgetésen. Ez pedig már önmagában is indokolta volna a növekedési kilátások módosítását és alternatív forgatókönyvek felvázolását. "A mi pesszimista forgatókönyvünk szerint jövőre 0,4 százalékos, majd 2013-ban 1,1 százalékos lesz a növekedés. Az optimista pálya alapján viszont akár 2,2 százalékos GDP-bővülés is lehet jövőre" - emelte ki Oszlay András, a Takarékbank elemzője.
A szakemberek szerint a magyar ipar értékesítése szinte csak a külső kereslettől függ, a belső értékesítés továbbra is negatív. A külső környezettel kapcsolatban Suppan Gergely vezető elemző kiemelte: a német gazdaságban egyelőre nincs nyoma recessziónak, mindössze annyi látszik, hogy óvatosabbá váltak a vállalatvezetők az európai adósságválság miatt. A magyar ipar számára kedvező, hogy augusztusban 12 százalékkal nőtt a megrendelésállomány, ami azt vetíti előre, hogy szeptemberben visszapattanhat az ipar termelése. 2012-ben pedig egyszeri hatások, mint például a Mercedes vagy az Opel gyárának beindulása adhatnak lökést az iparnak.
Katasztrófát előzött meg a svájci jegybank
"Az infláció várhatóan magasan marad az év végéig a jövedéki adó emelése miatt, majd 2012 elején 5 százalék közelébe is emelkedhet a pénzromlás üteme. A jövő évi áfaemelés hatásának kipörgésével azonban 2013-tól akár bőven 3 százalék alá eshet a ráta, ami önmagában lehetővé tenné a kamatcsökkentést" - vázolta fel Suppan Gergely. A kockázatok emelkedése miatt azonban várhatóan nem lesz mód az enyhítésre.
Suppan szerint az elmúlt hetek forintgyengülésének elsődleges oka a görög válság volt, emellett a magugró hazai kockázatok és a kormány lépései is szerepet játszottak. Alapvetően tehát a külföldi folyamatok mozgatják az árfolyamot, de a forint érzékenyebben reagál ezekre a folyamatokra, mint a régió devizái. Az elemző hozzátette: most értékelhetjük igazán a svájci jegybank szeptemberi lépését, hogy 1,20-nál rögzítették a frank árfolyamát az euróval szemben. Ha ugyanis ez nem történt volna meg, akkor most nagyjából 300 forintba kerülhetne egy frank, ami a katasztrófával lenne egyenlő.
A végtörlesztéssel kapcsolatban a Takarékbank szakértői elmondták: még most is nehéz megbecsülni, hányan vehetik majd igénybe a lehetőséget. Becsléseik szerint 20 százalék körüli végtörlesztési aránynál a bankok közvetlen vesztesége 250 milliárd forint körül lehet. Újságírói kérdésre az elemzők hozzátették: véleményük szerint vannak olyan folyamatok, melyek hazánk esetleges leminősítését indokolnák, azonban nem vehető biztosra, hogy a bóvli kategóriába sorolnak bennünket.
A költségvetési hiánnyal kapcsolatban Oszlay András elmondta: véleményük szerint a kormány kész lesz mindenáron tartani a 3 százalék alatti deficitet még a pesszimista növekedési pálya mellett is, hiszen a költségvetés tartalékai elegendők az esetleges elcsúszások kiegyensúlyozására.
Beke Károly
mfor.hu
