A Magyar Bankszövetség e-hírlevelében közzétett elemzés ismerteti: a bankszektor portfóliójának minősége jelentősen romlott 2009-ben: a teljes állományban a problémás (átlag alatti, kétes és rossz) hitelek állománya a kétszeresére nőtt, a problémamentes (és külön figyelendő) állomány aránya így a teljes minősített állományon belül 97,1-ről 94,2 százalékra mérséklődött. A legnagyobb arányban - 4-ről 11 százalékra - a külön figyelendő állomány nőtt.
A lakossági portfólió az év első és harmadik negyedévében romlott jelentősen, ekkor az átlag alatti, kétes és rossz állomány is jelentősen emelkedett, ami azt mutatja, hogy az év elején problémássá váló hitelek az év során tovább romlottak, így arányuk 3,1-ről 7,5 százalékra emelkedett.
Az utolsó negyedévben a külön figyelendő állomány nőtt meg jelentős mértékben. A kiugró növekedésre az elemzés szerint két magyarázat kínálkozik. Az egyik, hogy az első negyedévet érintő devizasokk miatt fizetési problémával küzdő ügyfelek számára szinte minden bank átmeneti fizetési könnyítéseket alkalmazott, s ezeknek az ügyfeleknek a nagy része újból késedelembe esett az átmeneti segítség lejártát követően. A másik, hogy az átstrukturált hitelekre prudensebb értékvesztés-képzési eljárást vár el a PSZÁF, így minden átstrukturált hitelt automatikusan át kellett sorolni a külön figyelendő kategóriába.
Az első negyedéves devizasokk hatására a lakossági jelzálog-portfóliók romlása augusztusra érte el a mélypontot: a késedelem nélküli szerződések aránya - a szerződések darabszáma alapján - ekkor volt a legalacsonyabb (77 százalék), azóta kisebb javulás és stagnálás jellemzi a portfóliót, s a 30 és a 90 napon túl lejárt szerződések darabszáma is csökken. Mindez az NBK szerint azt bizonyítja, hogy a bankok hatékony támogatást nyújtottak a fizetési késedelembe esett ügyfeleiknek, és egyelőre sikeresen alakították át a problémás hiteleket.
A végrehajtásra átadott lakóingatlanok és az eljárás során értékesített ingatlanok számának aránya viszont kedvezőtlen trendet vetít előre. A felügyeleti adatok alapján 2009 második felében több mint 5.500 ingatlant adtak át végrehajtásra, ám mindössze 91 esetben történt sikeres ingatlanértékesítés. Ez, valamint hogy a bankok 2009-ben eleve önmérsékletet tanúsítottak a végrehajtások kezdeményezésében, arra enged következtetni, hogy az ingatlanok másodpiacán elhúzódó pangásra lehet számítani - állapítja meg az elemzés.
A vállalati portfólió ugyancsak folyamatos romlást mutatott 2009-ben. Az év során az átlag alatti és kétes állomány szinte megduplázódott, míg a rossz állomány 40 százalékkal bővült, így ezeknek a teljes állománya 5,3-ról 9,2 százalékra emelkedett. Az utolsó negyedévben a külön figyelendő állomány három és félszeresére nőtt, ami ugyancsak a felügyelet értékvesztésre vonatkozó elvárásaival magyarázható.
A kkv-állományok minősége az elemzés szerint komoly problémákat sejtet: a darabszámra vetítve a kkv-hitelek 19 százaléka 90 napon túli késedelemben volt 2009 végén (2008 végén még 13 százalékuk), vagyis minden ötödik kkv-hitel nem teljesít. Volumenarányosan az érték 9,7 százalék, vagyis a 90 napon túl késő állomány majdnem megduplázódott. Tovább rontja a képet, hogy az éven túli késedelemben lévő állomány 2,4-ről 4,4 százalékra emelkedett.
Tehát, míg a lakossági portfólió romlását a bankok átmenetileg hatékonyan voltak képesek kezelni, a gazdasági környezet romlása miatt fizetési problémákkal küzdő kis- és középvállalkozások helyzetét nem voltak képesek orvosolni, sőt a hitelezési feltételek hirtelen és nagyarányú szigorításával részben maguk is hozzájárulhattak a portfóliók romlásához - derül ki az elemzésből. A kkv-k sokktűrő képessége is rosszul vizsgázott.
A hitelportfólióra megképzett teljes értékvesztés a bankszektor átlagában 3,6 százalékra emelkedett a 2008. év végi 1,7 százalékról. Kivétel nélkül minden intézmény növelte értékvesztés-állományát, a nagybankok átlagosan megduplázták tartalékaikat.
MTI
