A kutatás kimutatta, hogy a hitelfelvevők közel egyötöde inaktív, ami azt jelenti, hogy a növekvő törlesztő részletekkel párhuzamosan nehezen tudnak szert tenni növekvő bevételekre.
Ezzel szemben a devizahitellel rendelkezők egytizede tervez komolyabb kiadást az elkövetkező egy évben, ami azt mutatja, hogy köztük is jelen van egy olyan réteg, aki számára a megnövekedett törlesztési terhek nem okoznak komoly pénzügyi nehézséget - állapítja meg a felmérés.
A devizahitelesek kétharmada teljes munkaidőben dolgozik, legnagyobb részük szakmunkás, közel negyedük alkalmazásban álló, szellemi munkát végző személy.
A hitelfelvevők között a budapestiek az összlakossághoz képest alacsonyabb arányban találhatók meg. A kisebb vidéki városban, illetve falun lakók teszik ki a jelzálogalapú devizahitellel rendelkezők több, mint kétharmadát.
A Scale Research szerint a devizahitelesek banki termékhasználata jelentősen eltér az átlag lakossági ügyfelektől. A devizahitel mellett más hitelek törlesztése is terheli őket, egytizedük személyi kölcsönnel, folyószámlahitellel vagy áruvásárlási hitellel is rendelkezik. Ugyanakkor pénzügyi tartalékkal, vagy bármilyen megtakarítással csak egytizedük rendelkezik, ami az amúgy is alacsony magyarországi átlagnál is kedvezőtlenebb adat - hangsúlyozza Kovács Lívia a Scale Research kutatója a közleményben.
A kutatás szerint a devizahitelesek többsége több mint öt éve vette fel a hitelt, amelynek havi törlesztő részlete négyötödük esetében azóta jelentősen megnövekedett. A devizában eladósodottak száma körülbelül hatszázezer fő.
Magyarországon a devizában felvett lakáscélú hitelállomány a PSZÁF májusi adatai szerint közel 2,5 ezer milliárd forint volt. Az átlagos hitelösszeg 4-5 millió forint közé tehető, a futamidő sokszor eléri a maximális húsz évet.
MTI/Menedzsment Fórum
