Az idei évre tervezett 210 milliárd forintos kiadácsökkentésről eddig csak annyi biztosat lehetett tudni, hogy a kormány 60 milliárdot spórolna meg a minisztériumoknál. A többi tételről Veres János pénzügyminiszter beszélt részletesen kedden.
A lakástámogatást is szigorítják
"A gázártámogatási rendszerben körülbelül 20 milliárd forintot tudunk megspórolni az alacsonyabb fűtésdíjak miatt, emellett csökkenhetnek a kamatkiadások, és a lakástámogatás átalakításával is megspórolható egy kisebb összeg. A kiadások lefaragása érintheti a gyógyszerkasszát és az agrártámogatásokat is" - vázolta fel a pénzügyminiszter.
Tételesen számolva a lakástámogatás szigorítása 7 milliárdos lefaragást jelenthet, az állami kamatkiadások pedig 24 milliárddal mérséklődnek majd. Veres János szerint a gyógyszerkasszában mintegy 30 milliárd forint maradhat, amit a kiadások csökkentésére lehet fordítani, míg az agrártámogatásokon 33 milliárdot spórolhat az állam. Utóbbi azzal indokolható, hogy ezek a támogatások az inflációhoz vannak igazítva, és korábban magasabb inflációval számolt a kormány, mint most - tette hozzá a miniszter.
A fentiek mellett a kormány pénzt takaríthat meg a rokkantnyugdíj-rendszer szigorításán, illetve a szén-dioxid kvóták értékesítéséből is befolyik mintegy 20 milliárd forint.
Veres: kisebb lesz az egy emberre jutó teher
A miniszterelnök által hétfőn bejelentett adóátrendezéssel kapcsolatban Veres János elmondta: a cél az, hogy minél többen vegyenek részt a közteherviselésben, így az egy emberre jutó terhek csökkenhetnek. A pénzügyminiszter szerint az átlagkeresetűek jól járnak a változásokkal, ugyanis az átalakításnak köszönhetően 7 százalékkal mérséklődik majd esetükben az adóék, azaz a munkaadó és a munkavállaló által összesen fizetendő adó- és járulékteher.
Azzal kapcsolatban, hogy jövő januártól hárommillió forint lesz a legalacsonyabb adókulcs sávhatára, Veres János elmondta: a kormány számításai szerint ebbe a körbe az emberek 85 százaléka fog beletartozni. Hozzátette azt is: az eddigi adókedvezmények viszont megszűnnek majd, a családi kedvezmény kivételével.
"A fogyasztási típusú adók, az áfa és a jövedéki adó emelkedése évente 120 milliárd forint pluszteher lesz a lakosság számára, ugyanakkor ezt kompenzálják a csökkentések" - vázolta fel Veres János.
Sok intézkedés csak jövőre lép életbe, emellett lesznek újak is. Januártól például a teljes bérre 27 százalék lesz a munkáltatói járulék (júliustól még csak maximum a minimálbér kétszeresére lesz ez érvényes). "2010-ben a járulékcsökkentés hatása összesen 280 milliárd forintot tesz majd ki a tervek szerint" - tette hozzá Veres.
2011-től jöhet az ingatlanadó
Az ingatlanadó bevezetésével kapcsolatban elmondta: a tervek szerint 2011-től három év alatt fokozatosan vezetnék be ezt az adótípust, melynek pontos mértéke még nem ismert. "Biztos, hogy lesznek kedvezmények: a 62 év felettiek például kaphatnak majd bizonyos kedvezményt az ingatlanadóból, míg a munkabérből élők az ötven százalékát leírhatják majd a személyi jövedelemadójukból" - tette hozzá a miniszter.
2010-től a természetbeni juttatások is adókötelesek lehetnek, emellett 11 százalékos járulékkötelezettség is terhelheti azokat - magyarázta. Ebbe a kategóriába tartozik például az üdülési csekk és az étkezési jegy is. Veres János ezzel kapcsolatban kiemelte: a terheket nem a munkavállalónak kell majd viselnie, hanem a munkaadónak.
A Borsodchem kedden jelentette be, hogy 550 ember elbocsátását tervezi. A cég szerint ennél kisebb leépítésre akkor van esély, ha állami támogatást kapnak. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre azt válaszolta: folynak a tárgyalások a kormány és a cég között, de konkrétumokról egyelőre nem tud beszámolni. "A Borsodchemnek konkrét elképzelései vannak arról, milyen formában akar támogatást kapni, ezeknek egy része azonban nem egyeztethető össze az uniós joggal" - tette hozzá.
30 milliárdot várnak a gyes és a családi pótlék megadóztatásától
Korábban felvetődött az is, hogy a Nagycsaládosok Egyesülete Alkotmánybírósághoz fordulna a családi pótlék megadóztatása miatt. A pénzügyminiszter szerint azonban nincs olyan szabály, mely alkotmányellenessé tenné a megadóztatást. Szerinte ezt a támogatást a szülők kapják, tehát nekik kell adózniuk utána. A kormány tervei szerint 2010-ben 30 milliárd forint bevételt hoz az államkasszának a gyes és a családi pótlék megadóztatása.
A cégek terheivel kapcsolatban a pénzügyminiszter kifejtette: a négy százalékos különadó eltörlése 208 milliárd forint kiesést jelent az államkasszának jövőre, míg a társasági adókulcs emelkedése és az adóalap változása összesen mintegy 170 milliárddal kompenzálja ezt.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
