A gyümölcstermés felét elpusztíthatta a fagy

Makró Élelmiszeripar, agrárium

2016. április 29. 04:46

A gazdák jelzései szerint akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett a közelmúltban tapasztalt fagyok miatt, ami negyedével is drágíthatja a termékek árát - írja a Magyar Hírlap pénteki számában Csizmadia Györgyre, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnökére hivatkozva.

A cikkben emlékeztetnek, az előző hét után szerdán hajnalban is mínusz 6-7 fokot mértek az ország több pontján, miközben a meteorológia nem jelezte a fagyveszélyt.

A lap szerint a gazdák az ilyen hideg időben fagyvédelmi gyertyákkal vagy gázégetéssel és ventillátorral melegíthetik a gyümölcsfákat, utóbbi eljárás költsége azonban nagyon magas, hektáronként 400-500 ezer forintra is rúghat.

A gyümölcsök ára 20-25 százalékkal is emelkedhet a fagykárok miatt - mondta Csizmadia György a Magyar Hírlapnak, hozzátéve, az eper ára 1000-1200 forint, a cseresznyéé 1000 forint, míg a meggyé 300-350 forint lehet.

Csizmadia György kitért arra is, hogy az egy főre jutó magyarországi gyümölcsfogyasztás csaknem a felére esett vissza az elmúlt húsz évben.

Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár csütörtökön azt közölte, hogy a gazdák jogos kárigényeinek fedezésére 24 milliárd forint áll rendelkezésre.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Megállapodtak: itt van, mennyivel emelkedik a minimálbér!

Megszülethetett a megállapodás a bérekről.

Letartóztattak egy szerb minisztert? Újabb hullámokat vet az újvidéki tragédia

Tizenegy embert vettek őrizetbe az újvidéki pályaudvaron történtekkel kapcsolatban, állítólag a lemondott miniszter is köztük van.

Magyar Péter a gazdaságot is kiránthatja a gödörből? Erről is kérdezzük Felcsuti Pétert a Klasszis Klub Live-ban

A közgazdász, bankár november 28-án, csütörtökön 15 óra 30 perckor lesz élő adásunk vendége. Felcsuti Péterrel átbeszéljük, mi a legfőbb baja az idén a tavalyihoz hasonlóan ismét recesszióba zuhant hazai gazdaságnak, kitérve egyebek mellett arra, hogyan lehetséges az, bár az Európai Unióban messze a legtöbb támogatást az Orbán-kormány adja a gazdaság szereplőinek, mégis szinte alig van mutató, amelyben ne lennénk tökutolsók. Vajon ezen változtathat-e egy kormányváltás, Magyar Péter kvázi megváltó is lehet, vagy csak leváltó – ha egyáltalán? Az élőben zajló stúdióbeszélgetésre ingyenesen lehet regisztrálni, majd azt online követni és kérdéseket feltenni.

Együtt pezsgőzhetnek a fideszesek Ursula von der Leyennel? Megszületett az alku

Nehezen, de megszületett az alku a biztosjelöltekről, Várhelyi Olivért és Ursula von der Leyent is a nagy nyertesek között emlegetik.

Kifizette a váltságdíjat a magyar kormány? Eltűntek az érzékeny anyagok a hackercsoport oldaláról

Eltűntek a Védelmi Beszerzési Ügynökség anyagai az Inc. Ransom oldaláról. Mi történt?

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.