Az adósságválságok "normálisan" úgy zajlanak le, hogy sok év alatt felhalmozódik egy csomó adósság, és egy idő után nem lehet tovább növelni azt, ekkor elkezdődnek a bedőlések, a hitelesek nem tudják fizetni a kamatokat, csődök vannak, leírások, és a gazdasági szereplők nem is hajlandóak több hitelt felvenni - még ha tudnának sem - de nem is tudnak. Ezért megindul a hitelvisszafizetés, a "deleveraging", amikor a gazdaságban a hitelek GDP-hez mért aránya elkezd folyamatosan csökkenni, és ez a folyamat jellemzően 1-2 évtizeden át zajlik, amíg a válság előttinek felére-negyedére esik az eladósodottság szintje. Ezalatt nem nagyon van növekedés, a bankrendszer összezsugorodik, a munkanélküliség jellemzően magas, és társadalmi feszültségek, háborúk is gyakran velejárói ennek a fázisnak.
Jelenleg azonban - a várakozásokkal ellentétben - nem ez történik! Miután a jegybankok olyan alacsony szintre vitték le a kamatokat, és olyan unortodox eszközöket alkalmaztak, amelyekre kevés példa van, ezért a hitelek borzasztóan olcsóvá váltak. Jelenleg a rövid lejáratú hitelek reálkamata bőven negatív, és hosszabbakon sem nagyon van reálkamat. A nagyvállalatok 1-2%-on kapnak akár hosszú évekre hitelt, miközben a lakossági jelzálogkamatok is olyan alacsonyra estek, hogy az adósságszolgálat aránya a jövedelmekhez képest sok országban évtizedes mélyponton van, azaz könnyen fizetik - a korábbinál alacsonyabb - törlesztőrészleteket. Emiatt a 2009-ben beindulni látszó hitelvisszafizetési hullám megállt, és a fejlett gazdaságokban valójában NINCS DELEVERAGING, ezt mutatják a statisztikák.
A lényeg tehát az, hogy hiába hatalmas továbbra is az adósságállomány (2008-9 óta nem nagyon csökken az adatok szerint), a kamatszintek összeomlásával nem nehéz a kamatszolgálat, ami miatt nincsenek rákényszerítve az adósok a hitelek visszafizetésére. Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben beindul a gazdaság növekedése, akkor valószínűleg további hitelfelvételek lesznek, mert annyira alacsonyak a törlesztőrészletek. Az elmúlt 2 évben (és várhatóan idén is) nagyon lassú gazdasági növekedés volt jellemző, mert a kormányzatok a korábbi jelentős költségvetési hiányaikat farigcsálták lefelé, ám mihelyst ez a folyamat véget ér (várhatóan Európában 2014-ben már nem folytatódik), akkor az alacsony kamatszint miatt beindulhat a hitelfelvétel ismét, és újraindulhat - akár meglepően gyorsan is - a gazdasági növekedés.
És ez lesz az a pillanat, amikor a jegybankok nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, ugyanis ha megemelik a kamatszintet, akkor csírájában fojtják meg a növekedést, és új, mély recessziót idézhetnek elő. Ha viszont nem emelnek kamatot, akkor a gazdaságba korábban bepumpált sok friss pénz pillanatok alatt inflációt generál. Választhatnak tehát: jégkorszak vagy tűzhalál. Nyilvánvaló, hogy ez nem az idei év sztorija, hanem az ezután következő éveké, de jól látható, hogy mivel a jegybankok ismét nem engedték meg a gazdaság "tisztulását", a hitelek leépítését, ezért pár év múlva ismét válaszút elé fognak kerülni: engedik-e az elszabaduló inflációt avagy recesszióba taszítják a világot? A választ egyelőre senki nem tudja...
(én a kisebb ellenállás miatt az inflációra tippelnék, ami ellen a legjobb védekezés a reáleszköz lehet, például ingatlanok vagy olcsó részvények)
*****
Mellékszál, de egyértelmű, hogy Magyarország más pályán halad, mint a fejlett országok. A jelentős devizahitelállomány miatt a törlesztőrészletek megugrottak, ezért súlyos adósságcsökkentés kezdődött, és zajlik még ma is. Bár az MNB várható unortodox politikája ezt megváltoztathatja, de idehaza pont úgy zajlik az adósságválság, mint ahogy a "Nagy Könyvben" meg van írva: vérrel-verítékkel, időnként a szabályok átírásával, a bankok zsugorodásával csökken a lakossági és vállalati adósságállomány. Ez a folyamat még évekig eltarthat, de végül egészségesebben kerül ki belőle a gazdaság, mint a megelőző hitelfelvételi láz idején volt, amikor felelőtlenül egyszerre adósodott el az államháztartás, a lakosság és a vállalatok is.
