Szerdán a keresetek január-novemberi alakulásáról közöl adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly január-októberben a bruttó átlagkereset 234 400 forint, a nettó 153 500 forint volt, mindkét érték 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Októberben mind a bruttó, mind a nettó átlagbér 3,3 százalékkal emelkedett 2013 októberéhez képest, a reálbér-emelkedés pedig 3,7 százalékos volt. Szakértők szerint az emelkedő keresetek és a javuló foglalkoztatás várhatóan a háztartások élénkebb fogyasztását eredményezi a következő hónapokban is.
Csütörtökön az államháztartás 2014. évi részletes adatait ismerteti a Nemzetgazdasági Minisztérium. A hónap elején publikált előzetes adatok szerint az államháztartás központi alrendszerének 2014. évi hiánya 825,7 milliárd forint volt, 325,8 milliárd forinttal alacsonyabb a módosított előirányzatnál, annak 72 százalékát tette ki. Az adat megerősíti a kormány és az elemzők azon várakozását, hogy tavaly a GDP 2,9 százalékánál alacsonyabb lehetett az uniós módszertan szerinti hiány.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szintén csütörtökön 3, 5 és 10 éves államkötvényeket értékesít szokásos aukcióján. Legutóbb, január 8-án magas túljegyzés fogadta a hasonló lejáratú értékpapírokat, így az ÁKK mindhárom kötvényből a tervezettnél többet adott el, csökkenő hozamok mellett.
A svájci jegybank csütörtöki döntése nyomán, amellyel váratlanul eltörölte az árfolyamvédelmi küszöbét, a forint jelentősen gyengült a frankkal szemben és kevésbé, de gyengült az euróval szemben is. Az ÁKK értékelése szerint az állampapírok másodpiaci hozamai a devizapiaci sokk ellenére is stabilak maradtak. Az aznap tartott aukción megcsappant ugyan az érdeklődés a 12 hónapos kincstárjegyek iránt, a változó kamatozású, 5 éves lejáratú államkötvényből azonban a meghirdetettnél többet sikerült eladni.
Csütörtökön még egy statisztikai adat jelenik meg, a fontosabb növényi kultúrák 2014. évi előzetes terméseredményeiről közöl statisztikát a KSH.
Mi várható a globális piacokon?
A globális piacon a hét meghatározó eseményei az Európai Központi Bank (EKB) januári monetáris politikai döntéshozó ülése mellett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) világgazdasági előrejelzése, illetve a davosi Világgazdasági Fórum lesznek.
A makrogazdasági naptárból a keddi nap emelkedik ki, mivel ekkor teszi közzé a kínai statisztikai hivatal a 2014. negyedik negyedévi GDP-növekedési adatokat, valamint a német ZEW gazdaságkutató intézet a januári német gazdasági hangulatindexét.
Kedden Pekingben hozza nyilvánosságra az IMF 2015-ös világgazdasági előrejelzését (World Economic Outlook Update).
Szerdán kezdődik a svájci Davosban a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) nonprofit szervezet évi rendes találkozója a világ legbefolyásosabb politikai és gazdasági vezetőinek részvételével. A találkozó január 25-ig tart.
Csütörtökön tartja 2015-ös első kamatdöntő ülését az EKB. Az üléstől a piacok a gazdaságösztönző célú mennyiségi monetáris enyhítő program megkezdésének bejelentését várják.
A várakozás már csak azért is megalapozottnak tűnik, mivel Mario Draghi, az EKB elnöke a héten szerdán kijelentette, hogy "a szuverén államkötvény-vásárlásokon kívül kevés lehetőség maradt a defláció veszélyének elhárítására az euróövezetben".
Az euróövezeti mennyiségi monetáris lazítás (QE) megkezdésével szemben táplált jogi aggályokat gyakorlatilag semlegesítette az EKB 2012-es (de még életbe nem léptetett) OMT kötvényvásárlási programjának a jogszerűségéről az Európai Bíróság (EB) számára készített jogi szakvélemény, amit szerdán tettek közzé. Az Európai Bíróság főtanácsnoka, a Pedro Cruz Villalon által készített szakvélemény szerint az EKB alapos indokkal, az arányosság szem előtt tartásával vásárolhat államkötvényeket.
A folyamatban lévő tőzsdei beszámoló szezon keretében a jelentősebb vállalatok közül kedden az AMD, az IBM, a Delta Airlines, a Morgan Stanley, a Motorola, az Unilever, szerdán az American Express, csütörtökön a Verizon, pénteken pedig a General Electric, a Honeywell és a McDonald's teszi közzé 2014. negyedik negyedévi eredményét.
MTI
