A Tisza választási győzelme utáni első napokban az Europion egyebek mellett abban a kérdésben mérte a magyarok véleményét, hogy mit gondolnak arról, hogy Magyar Péter az előző rendszerben kinevezett közjogi méltóságok lemondását és lemondatását követelte.
A felmérés eredménye szerint a például a köztársasági elnök és a Kúria elnökének lemondása mögött komoly társadalmi támogatottság áll: a magyar felnőtt népesség abszolút többsége – közel 55 százaléka – valamilyen mértékben helyesli ezt a követelést, és ezen belül kiemelendő, hogy a teljes mértékben egyetértők aránya önmagában is 42 százalékot tesz ki. Az ellenzők tábora, akik inkább vagy egyáltalán nem értenek egyet, összesen a lakosság 31 százalékát teszi ki, míg a fennmaradó 14 százalék bizonytalan álláspontra helyezkedett.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A kérdés megosztja a politikai táborokat: a Tisza-szavazók szinte egyöntetűen (94 százalék) valamilyen szinten helyesli a követelést, közel háromnegyedük teljes mértékben is, míg a Fidesz-szavazók közel 70 százaléka elveti azt. A Mi Hazánk szavazóinak közel fele (47 százalék) szintén az elutasítók táborába tartozik, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy minden hetedik Mi Hazánk-szavazó legalább részben egyetért a követeléssel – a Fidesz-kormányok hatalomkoncentrációjának elutasítása tehát a radikális jobboldalon is jelen van – áll az Europion értékelésében. A kis pártok szavazóinak illetve a választásokon nem szavazók közel fele szintén valamilyen formában támogatja a követelést, bár körükben az ambivalencia is magasabb az átlagnál.
Mik a legfontosabb feladatok?
A közvélemény-kutató emellett arra kérte a válaszadókat, hogy jelöljék meg – legfeljebb három válaszopciót kiválasztva – az új kormány legfontosabbnak tartott feladatait. A legszélesebb társadalmi konszenzus az EU-s pénzek hazahozatala körül rajzolódik ki: a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) jelölte meg ezt az egyik legfontosabb feladatként, és ez az egyetlen terület, amellyel valamennyi politikai tábor – köztük a Fidesz-szavazók (35 százalék) és a Mi Hazánk-tábor (40 százalék) is – viszonylag magas arányban ért egyet.
Az egészségügyi reform és a gazdasági növekedés beindítása szintén erős és közel egyenrangú igénnyel találkozik (mindkettőt 37 százalék jelölte meg), és e két prioritás valamennyi csoport rangsorában előkelő helyen szerepel. Figyelemre méltó, hogy az egészségügyi reform különösen a Mi Hazánk-szavazók (56 százalék) és a párthoz nem kötődők (50 százalék) körében kap kiemelt hangsúlyt, míg a gazdasági növekedés beindításának priorizálása inkább az idősebbek és a vidéki szavazók körében talál széleskörű támogatásra.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. április 16.-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1100 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében.
