A jelentésben a kutatók 2012 és 2015 között 61 országból származó, a fiatalok dohányzásával kapcsolatos felméréseket elemeztek. Az országok felében a fiúk legalább 15 százaléka, a lányok legalább 8 százaléka dohányzott.
Rene Arrazola, a CDC dohányzással és egészségüggyel foglakozó hivatalának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője emlékeztetett arra, hogy a dohányzás szinte az ember minden szervét károsítja, és minél fiatalabban szokik rá valaki, annál valószínűbb, hogy hosszú ideig nikotinfüggő marad.
Éppen ezért kritikus, hogy megelőzzük a fiatalkori dohányzást, és megvédjünk egy újabb generációt, amely már dohányzik és emiatt súlyos betegségeknek és idő előtti halálozásnak van kitéve - mondta el a szakember.
A vizsgált országok közül Srí Lankán a volt a legkisebb mértékű, 1,7 százalékos a kamaszok dohányzása. A legmagasabb arányban, 35 százalékban pedig a délkelet-ázsiai Kelet-Timorban dohányoztak a tinédzserek.
A lányoknál a legkisebb ráta, 1,6 százalék szintén Tádzsikisztánban volt, a legmagasabb, 29 százalék pedig Bulgáriában.
A felmért országok zömében a dohányosok legalább fele azt állította, hogy szeretne leszokni a tanulmány szerint. A dohányzásról leszokni kívánó diákok Uruguayban voltak a legkevesebben: 32 százalék, a Fülöp-szigeteken pedig a legtöbben: 90 százalék.
A kutatók ugyanakkor megjegyezték, hogy a jelentés a kamaszoktól származó információkon alapul, és a felmérésekben csak az iskolába járó kiskamaszok dohányzási szokásait kutatták, amit tehát nem lehet kiterjeszteni az egyes országokra.
Maher Karam-Hage, a texasi MD Anderson Rákközpont dohányzáskezelési programjának vezetője elmondta: meglepte, hogy a legtöbb országban 10-20 százalékos arányt tapasztaltak a felmérések alapján, ő magasabbra számított, a kapott adatok azonban nagyjából megegyeznek a jelenlegi amerikai helyzettel, ahol 10-15 százalékos dohányzó kiskamaszok aránya.
A szakember, aki nem vett részt a kutatásban, hangsúlyozta, hogy országos szinten számos módon lehet befolyásolni a fiatal kamaszok dohányzását. A legfontosabbak a helyi kulturális normák és értékek, majd a gazdasági faktorok - mint az adók és az árak -, a korhatár megállapítása, és az is, hogy szabályozzák-e a belső terekben a dohányzást.