A pénzügyminiszter képviselőknek elmondta: "Új tények alapján nagyon komoly tárgyalások folynak. Immár az eredetinél sokkal nagyobb magánbefektetői adósságleírásról beszélünk". Kifejtette: olyan adósságleírásról zajlanak a tárgyalások, ami több mint 70 százalékkal csökkentené a magánbefektetői kézben lévő görög államkötvények nettó jelenértékét.
Az önkéntes alapon zajló adósságleírás során a magánbefektetői kézben lévő görög kötvények névértékének egy részét készpénzre, másik részét pedig 30 év lejáratú görög államkötvényre cserélné a görög kormány. Az athéni kabinet és a magánbefektetők között immár több hete zajló tárgyalások egyik legkritikusabb pontja, hogy milyen kamatfeltételekkel bírjanak az új, hosszú távú papírok.
Január során kiszivárgó információk szerint a befektetők 4,25 százalékos kuponú államkötvényeket szerettek volna, ami mintegy 69 százalékos nettó jelenérték veszteséget jelentett volna. A legutóbbi napokban nyilatkozó banki vezetők immár 3,6-3,7 százalékos kuponról beszéltek. Ez - elemzői számítások szerint - valóban 70 százalék fölé emelné a leírás mértékét. Egy államkötvény esetében a hitelezett évenként fizet a kupon mértékének megfelelő kamatot, míg a névértéknek megfelelő összeget a kötvény lejártakor téríti meg.
Utóbbiakat erősítette meg Jan Hommen, az ING Group vezérigazgatója, aki kedden nyilatkozott újságíróknak. A bankvezér - aki tanácstag az athéni tárgyalásokat folytató Nemzetközi Pénzügyi Intézetben (IIF) - elmondta azt is: a magánbefektetők tettek egy ajánlatot a görög kormánynak, és most az országnak kell döntenie róla. Úgy fogalmazott: "(a javaslat) az asztalon van. Készek vagyunk megállapodni". Hommen mindazonáltal az Európai Központi Bank (EKB) szerepvállalását is sürgette. Kifejtette: a magánbefektetői leírás mellett "logikus volna, ha az EKB is részt venne" a leírásban.
Korábban piaci szereplők amellett érveltek, hogy nem lesz elegendő a magánbefektetői adósságleírás ahhoz, hogy a tervezett szintre, 160 százalékról 120 százalékra csökkenjen a GDP-arányos görög államadósság. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi becslései alapján 15 milliárd eurós rés keletkezett az októberi euróövezeti csúcson felvázolt tervekben.
Elemzők szerint az EKB jelentős mennyiségben, három különböző eszközéhez kapcsolódóan rendelkezik görög államkötvénnyel. A másodpiaci kötvényvásárlási programjának (SMP) keretein belül mintegy 40 milliárd eurót vásárolhatott a program 2010. augusztusi bevezetése óta. Ezen felül a görög bankok 73 milliárd eurónyi kötvényt tartanak fedezetként rendes refinanszírozási és likviditási eszközeiben. Továbbá korábbról mintegy 5-7 milliárd eurónyi görög államkötvény van Frankfurtban.
Az EKB rendre határozottan elutasítja a leírásban való részvétel lehetőségét. A davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozó szakemberek is védték a frankfurti intézményt: Mark Carney, a nemzetközi pénzügyi hatóságokat tömörítő Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) vezetője, a kanadai jegybankelnök úgy fogalmazott: "a költségvetési döntések a kormányzatok felelőssége, míg a monetáris lépések a központi bankoké".
Elemzők úgy látják, egy lehetséges forgatókönyv szerint az EKB kizárólag az SMP során szerzett görög államkötvényekkel kapcsolatosan viselne el veszteséget. A piaci árfolyam-ingadozások miatt ugyanis az EKB mintegy 1 milliárd eurós profitot könyvelhetett el a görög államkötvény-árfolyamok enyhülése révén.
Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára Davosban elmondta: az EKB elkerülheti a hitelességvesztést, ha görög államkötvényeit eladja az euróövezeti mentőalapnak, az EFSF-nek, amely aztán - mint költségvetési szerv - leírhatná a görög adósság egy részét.
MTI
