4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A jelek szerint egyelőre nem született döntés az IMF-tárgyalások egyik vitás pontjáról, a jelenlegi jogszabályok szerint ugyanis az MNB-nek is fizetnie kell tranzakciós illetéket. Persze a januári bevezetésig ez még változhat. A minisztérium szokásos havi online fogadóóráján az is kiderült, hogy augusztus 10-én mintegy 170 milliárd forintot törlesztett hazánk a Valutaalap felé. Mfor.hu-háttér.

Egyelőre a jegybanknak is fizetnie kell

Sajtóhírek szerint a tranzakciós illeték kivetése okozta az egyik legnagyobb vitát az IMF-tárgyalások első fordulója alatt, ugyanis a Nemzetközi Valutaalapnak nem tetszett, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) is megfizettetné az új terhet. Erre utalhat, hogy korábban Varga Mihály, a tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter nyilatkozott úgy, hogy változhat a jogszabály, míg szerdán Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nyilatkozott úgy, hogy nem zárható ki a további módosítás.

A vita nem újkeletű, hiszen a tranzakciós illeték kivetése óta az MNB folyamatosan azt kommunikálja, hogy nem tudja áthárítani ügyfeleire a mintegy 120 milliárd forintos terhet, ezért ami jövőre bevételként jelentkezik az illetékből, azt a következő évben a kormánynak kell kipótolnia. A jegybank álláspontja szerint az áthárítás lényegében kamatcsökkentéssel érne fel, ez pedig nem áll összhangban a monetáris politikai célokkal. Egy hónappal ezelőtt az Európai Központi Bank (EKB) is úgy nyilatkozott, hogy az illeték kivetése "sérti a jegybank függetlenségét".

A kormány azonban a jelek szerint egyelőre kitart, az NGM szerdai online fogadóóráján Banai Péter Benő helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: "Az Országgyűlés által elfogadott jogszabály értelmében a tranzakciós illeték hatálya a jegybankra is kiterjed. Eltérő kormányzati, országgyűlési döntés nem született". Vagyis egyelőre arról sem érdemes beszélni, miből pótolná a kieső 120 milliárdot a kormány. Persze ez nem jelenti azt, hogy ősszel sem módosul a törvény, hiszen a tranzakciós illeték csak jövő januártól lesz hatályos.

"A kormány is tanulmányozza az EKB véleményét, mindeddig nem hozott olyan döntést, hogy a törvényen változtatást tartana szükségesnek" - hangsúlyozta az NGM helyettes államtitkára.

A 2008-ban felvett nemzetközi hitelcsomag harmadik negyedévre esedékes törlesztőrészletéről is kérdeztük a helyettes államtitkárt. Banai elmondta: augusztus 10-én hazánk mintegy 170 milliárd forint összegben törlesztett az IMF felé, ehhez forint-forrásokat használtak fel. A korábbi gyakorlatnak megfelelően ezt vélhetően devizára váltották a jegybankban, így történt meg euróban a törlesztés. "A következő esedékes törlesztés a kijelölt határidőre fog megtörténni" - tette hozzá az NGM szakembere.

Recesszió ellen 100 milliárdos tartalék van a büdzsében


A KSH múlt héten közölte a második negyedéves GDP első becslését, mely megerősítette, hogy Magyarország hivatalosan is recesszióba került, hiszen az első negyedéves 1,2 százalék után április és június között 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az előző három hónaphoz képest. Ennek fényében optimistának tűnik a kormány 2013-ra várt 1,6 százalékos növekedési prognózisa, amire a költségvetést alapozták.

"A növekedést több tényező befolyásolja. A külső keresletet illetően az Európai Bizottság (is) 2012-ről 2013-ra főbb exportpartnereink felfutó gazdasági növekedésével számol. A hazai folyamatokat illetően kiemelendő a hazai autógyárak felfutó termelése, a döntően beruházásokat finanszírozó európai uniós források növekvő összege. Mindemellett a munkahelyvédelmi akciótervnek is kedvező makrogazdasági hatásai lehetnek" - vázolta fel a kedvező előrejelzés hátterét Banai Péter Benő kérdésünkre.

A 2013. évi költségvetés ugyanakkor esetlegesen kedvezőtlenebb makrogazdasági folyamatokkal is számolt, hiszen az Országvédelmi Alap 100 milliárd forintot tartalmaz a potenciális negatív hatások kivédésére - tette hozzá az NGM szakembere.

Devizakötvény csak a megállapodás után

Az utóbbi hetekben arról szóltak a sajtóhírek, hogy Magyarország már megkezdte egy esetleges devizakötvény-kibocsátás előkészítését Törökországban vagy Azerbajdzsánban. Hivatalos reakció egyelőre nem történt ezzel kapcsolatban, ezért a kérdésről is megkérdeztük az NGM helyettes államtitkárát. "Devizakötvény kibocsátását tervezzük a nemzetközi szervezetekkel - IMF, Európai Bizottság - történt megállapodást követően. Célszerű egyúttal a finanszírozási források, piacok lehetséges diverzifikációjának vizsgálata" - válaszolta ezzel kapcsolatban Banai.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!