A Nemzetgazdasági Minisztérium megerősítette: a Széll Kálmán Terv világos útmutatást adott arról, hogy mely területeken vannak hatékonysági tartalékok az állami feladatellátásban. Ezek a fő területek a foglalkoztatás és munkaerőpiac, a gyógyszerkassza, az állami és önkormányzati finanszírozás, valamint a közösségi közlekedés. Vannak olyan területek, ahol az intézkedések véglegesítése nem történt meg - például a közösségi közlekedésnél -, így a tervtől várt megtakarítások még elmaradnak az eredeti feltevések szerinti, 2012-ben 550 milliárdot, 2013-ban 902 milliárdot kitevő összegtől - ismertették.
Az említett fő beavatkozási területek változatlansága mellett a konkrét intézkedések tartalma követi az eseményeket és igazodik a realitásokhoz, több esetben új javaslatok is születnek - derül ki a közleményből. Lehetőség van a korábban 2013-ban elindítani tervezett változások előrehozására is - tette hozzá a minisztérium és megerősítette: egyelőre nem eldöntött, milyen nagyságrendű lépések meghozatalára kerül sor.
A kormány eddigi intézkedései – összhangban a nemzetközi elvárásokkal, de saját törekvéseivel is – túlnyomóan a kiadásokat célozták, és ez a szándék a továbbiakban is - válaszolta az NGM.
A kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn este kizártnak tartotta azt a forgatókönyvet, hogy az Ecofin június végén ne helyezze hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források felfüggesztését. Giró-Szász András "egyszerűen megoldandó feladatnak" nevezte az uniós pénzügyminiszterek által elvárt kiigazító lépéseket. Mint kifejtette, egy 13-14 ezer milliárdos költségvetésben 140 milliárdról vagy még annál is kevesebbről, mintegy félszázalékos (70-100 milliárd forint) közötti korrekcióról van szó attól függően, hogy strukturális, vagy egyszeri intézkedésekről beszélnek. Ezeknél jóval jelentősebb mértékű intézkedésekről rendelkezik a Széll Kálmán Terv - mondta.
Az uniós országok pénzügyminiszterei március 13-án hagyták jóvá a Magyarországot megillető kohéziós, vagyis felzárkóztatási források részleges felfüggesztését a következő évre, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik.
MTI