A napokban Bencsik János otthonteremtési és energetikai államtitkár azt mondta: "a lakástakarék-pénztári tőke kihelyezhetőségi plafonját 15-ről 75 százalékra emeljük. A két nagy lakás-takarékpénztárban jelenleg 400 milliárd forint van, vagyis ezzel a változtatással majdnem 300 milliárd forint áramolhatna a piacra". Hozzátette még, hogy a kormány a jelenlegi 72 ezer forintról 100 ezer forint fölé növelné két év alatt a lakástakarék-pénztári megtakarításokhoz járó állami támogatás maximumát.
A lakás-takarékpénztári törvény szerint a hitel felvételéhez szükséges 4 évnyi takarékosságtól el lehet tekinti, és áthidaló kölcsönt is nyújthat a pénztár. Ennek két válfaja van: az egyiket két év takarékosság után lehet adni, feltéve, hogy a szerződéses összeg negyede már az ügyfél számláján legyen. A másik változat az azonnali áthidaló kölcsön. Jelenleg a kétféle áthidaló kölcsön állománya nem haladhatja meg a pénztár szabad eszközeinek a 20 százalékát, ezen belül az azonnali kölcsön pedig mindössze 5 százalék lehet. A kormány e kétféle áthidaló hitel arányát emelné fel a szabad eszközök 75 százalékára.
A pénztár a szerződéses összegre köt szerződést. Ebben szerepel az ügyfél befizetése, az állami támogatás, valamint ezek kamata a teljes futamidőre, illetve az igényelhető kölcsön is. A támogatás 8 évig jár, és az éves befizetés 30 százaléka, de legfeljebb 72 ezer forint lehet.
Jelenleg egy átlagos pénztártag szerződéses összege 3 millió forint körüli, amely elegendő egy kisebb lakás vásárlásához önerőnek. Gergely Károly úgy vélte, hogy egy jobban kereső személy már 8-9 millió forintos szerződéses összeget is tud vállalni. Amennyiben az állami támogatás 8-ról 10 évre emelkedne, illetve 2 év megtakarítás után a támogatás maximuma nem 72 ezer, hanem 100 ezer forint körül lenne, akkor a megtakarítási összeg elérhetné a 10-12 millió forintot, amelyből már lehet lakást vásárolni.
A változástól az elnök-vezérigazgató azt várja, hogy lényegesen többen kötnek lakás-takarékpénztári szerződést. Magyarországon a népesség 12 százalékának van pénztári szerződése, ez az arány Németországban 45, Ausztriában 50, míg Csehországban 55 százalék.
MTI/Menedzsment Fórum
