Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az OÉT mai ülése után egy négypontos javaslatot vezetett elő, amelyet holnap az Európai Unió állam- és kormányfői értekezletén kíván előterjeszteni.
Regionális Válságkezelési Alapok
A miniszterelnök az egyik pontban a Kohéziós Alap forrásainak felhasználását kívánja módosítani. Indítványozni fogja az uniós pénzek gyorsabb felhasználásának lehetőségét és a nemzeti önrész csökkentését. Másrészt lehetővé kívánja tenni, hogy az egy-egy régióba különböző címeken befolyó támogatást összpontosítani lehessen, és át lehessen irányítani olyan területre, ahol a munkahelyvédelem vagy a gazdaságfejlesztés miatt nagyobb szükség lehet rá. Lényegében azt célozza az a javaslat, hogy az illetékes kormánynak kevesebb kötelezettségnek kelljen megfelelnie a támogatások elosztásánál. Magától értetődően a nemzeti kormány szabadon költhetné el a rendelkezésekre álló összeget.
Hasonló gondolatmentbe illeszkedik az úgynevezett Regionális Válságkezelő Alapok létrehozása, amely egy-egy országon belül az adott régióra vonatkoztatva összefogná az uniós források felhasználását. Gyurcsány azt is javasolja, hogy az uniós döntéshozók gyorsítsák fel az úgynevezett nagyprojektek elbírálását, mert azok esetenként fél évig is elhúzódnak.
A magyar miniszterelnök azt is indítványozta, hogy az Európai Központi Bank az euróövezetbe nem tartozó uniós tagországok betéteire is vállaljon garanciát - olyat, amelyet Magyarország a hétvégén egyedi döntés alapján már megkapott. Így pénzügyi krízis esetén minden tagállam ugyanazokat az intervenciós eszközöket használhatná, mint hazánk.
A miniszterelnök legérdekesebb javaslata a maastrichti szerződésbe foglalt deficit-szabályozást érintené. A jelenleg érvényben lévő kritérium szerint egy adott tagállam államháztartási hiánya nem haladhatja meg a GDP három százalékát, és az alatt is tovább kell mérsékelni a hiányt.
Gyurcsány Ferenc azt indítványozta, hogy azoknak az országoknak, amelyek korábban már elérték a három százalék alatti szintet, recesszió esetén ne kelljen tovább mérsékelniük a hiányt. Igaz, ez a jelenlegi válság esetén egyelőre nem vonatkozna Magyarországra, hiszen nálunk a deficit három százalék felett van.
Magyarország egyébként már tavasszal indítványozta, hogy jöjjön létre egy egységes piaci felügyelet és szabályozás.
A bérbefagyasztás lekerült a napirendről
A bankbetétekre vonatkozó garanciákkal kapcsolatban a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy ez nemcsak a lakossági, hanem a vállalkozói betétekre is kiterjed 13 millió forintos határig. Kivételt képeznek viszont a befektetési tevékenységgel foglalkozó cégek, amelyek a kockázatot a tevékenységük elkezdésekor vállalták.
Gyurcsány Ferenc azt is bejelentette, hogy változik a jövő évi költségvetéshez tartózó növekedési, inflációs és béralakulási mutató. A kormány most azzal számol, hogy a korábbinál kisebb növekedés kisebb inflációval jár együtt, miközben a bérjövedelmek az inflációval egyező mértékben emelkednek. A miniszterelnök kiemelte: "Fontos, hogy egyezség jöjjön létre a nemzeti csúcson az azonnali lépésekről, majd a jövő évről".
A miniszterelnök a bértárgyalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy három álláspont létezik. Az egyik szerint a bérek ne növekedjenek a mostani válságban. A kormány elképzelései szerint az inflációnak megfelelő szinten kell emelkedniük, a szakszervezetek pedig inflációt meghaladó bérnövekedést szeretnének.
Az autonóm szakszervezetek részéről Borsik János, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetségének részéről pedig Futó Péter elnök megerősítette, hogy megállapodásra törekszenek. Borsik János örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bérbefagyasztás és a "nulla százalék" a mai tárgyalás után már nem használatos kifejezések. A bértárgyalások az OÉT pénteki ülésén folytatódnak.
VMI
Menedzsment Fórum
