2015 utolsó negyedévére az egy évvel korábbi 7,1 százalékról 6,2 százalékra mérséklődött a munkanélküliség a 15-74 éves korosztályban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez 280,7 ezer munkanélkülit jelent a korábbi 318,5 ezer után. A részletesebb adatok tükrében azonban már közel sem beszélhetünk ilyen kedvező változásokról.
A tavalyi utolsó negyedévben ugyanis 232,3 ezer közmunkás dolgozott Magyarországon, ami közel 6000-rel több az előző negyedévinél és 54,1 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatást 2010 után az Orbán-kormány alakította át, és pörgette fel évről-évre egyre több pénzt biztosítva rá és egyre több munkanélkülit bevonva. Sokáig csakis ennek volt köszönhető az, hogy javuló munkaerőpiaci adatokat közölhetett a statisztikai hivatal. A közfoglalkoztatás egy másodlagos munkaerőpiaci részvételt jelent az állam által biztosított keretek között, ahol jellemzően elenyésző hozzáadott értéket képviselő feladatokat látnak el az érintettek. Éppen ezért átmeneti jellegéből is fakadóan, ha a közmunkások létszámával kiegészítjük a munkanélküliekét pontosabb képet is kaphatunk arról, hogy hány olyan magyar munkaképes korú személy van, aki elméletben az elsődleges piacon, a versenyszférában is dolgozhatna.
A korrekció után a KSH által közölt 6,2 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatottak közéjük történő visszasorolásával 11,3 százalékra módosul.
Ha ugyanis nem lenne közfoglalkoztatás, akkor a statisztika szerinti 280 ezer munkanélküli létszám 513 ezer fős lenne. Sőt, ami még ennél is meglepőbb, hogy a KSH által közölt adatok szerint bár
a munkanélküliségi ráta egy év alatt 7,1 százalékról mérséklődött 6,2 százalékra, a korrigált adatok szerint épp ellenkező irányú folyamat történt, vagyis 11,1 százalékról 11,3 százalékra emelkedett.
Nincs meg a 4 millió foglalkoztatott
A közmunkások nemcsak a munkanélküliek statisztikáját, de a foglalkoztatottakét is befolyásolják. A részletes adatok szerint az utolsó negyedévben 4,259 millió foglalkoztatott volt hazánkban, ami az egy évvel korábbinál 118 ezerrel több, az előző negyedévi állapotnál pedig 5,5 ezerrel kevesebb.
Negyedéves bázison úgy csökkent a foglalkoztatottság, hogy közöttük közel 7000-rel lett több a közmunkás, mint a harmadik negyedévben volt. Ugyanakkor tovább emelkedett a külföldi telephelyen dolgozók létszáma is: az utolsó negyedévi 117,1 ezer fős létszám 3000-rel több az előző negyedévinél. Egy év alatt pedig 6000-rel több magyar dolgozott külföldön - és gyarapította a hazai munkaerőpiaci statisztikát.
Ha a teljes, 4,259 milliós foglalkoztatotti létszámot megtisztítjuk a közmunkásokkal és a külföldön dolgozókkal, akkor 3,909 millió dolgozó magyart kapunk,
ami 14,1 ezerrel alacsonyabb a harmadik negyedévinél, ugyanakkor 57,5 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Itt érdemes visszatérni ahhoz, hogy a teljes foglalkoztatotti létszám előző évhez képest 118 ezerrel emelkedett. Ez azt jelenti, hogy
a növekedés 52 százaléka a közmunkához és a külföldön dolgozók számának emelkedésének köszönhető.
A foglalkoztatottságban ennek révén egyre nagyobb súlyt is képvisel a közfoglalkoztatás. A teljes létszámból ugyanis már 5,4 százalékot tesznek ki a közmunkások, míg egy évvel korábban ez még csak 4,3 százalék volt
Székely Sarolta
mfor.hu
