Tudja a magyarok hány százaléka dolgozik alacsony bérért?

Makró Fizetések

2016. december 8. 14:31

A munkavállalók 17,2 százaléka, nagyjából minden hatodik alkalmazott az alacsony keresetűek közé tartozott az Európai Unióban 2014-ben - ez derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) csütörtökön nyilvánosságra hozott adataiból.

Alacsony keresetű az, aki a nemzeti bruttó órabér mediánjának kétharmadánál kevesebbet kap munkájáért. Az euróövezetben 2014-ben a medián órabér 14,1 euró, az unióban pedig 13,2 euró volt, ennek a kétharmadánál az eurózóna 19 országában a foglalkoztatottak 15,9 százaléka, a 28 uniós országban pedig 17,2 százaléka keresett kisebb összeget. Az egyes uniós tagállamok között jelentős az eltérés az alacsony keresetűek arányát tekintve. A statisztikában nem szerepelnek Görögország és Horvátország adatai.

A munkavállalók legnagyobb arányban, 25,5 százalékkal, Lettországban tartoztak az alacsony keresetűek közé. A balti köztársaságot szorosan követi Románia (24,4 százalék), Litvánia (24,0 százalék), Lengyelország (23,6 százalék), Észtország (22,8 százalék), Németország (22,5 százalék), Írország (21,6 százalék) és Nagy-Britannia (21,3 százalék).

Az ellentétes póluson, ahol a munkavállalók kevesebb mint 10 százaléka esett az alacsony keresetűek kategóriájába, Svédország az első helyezett 2,6 százalékkal, majd Belgium (3,8 százalék), Finnország (5,3 százalék), Dánia (8,6 százalék), Franciaország (8,8 százalék) és Olaszország (9,4 százalék) következett.

Magyarországon 2014-ben a medián órabér 3,6 euró volt, ennek kétharmadánál, 2,4 eurónál a foglalkoztatottak 17,8 százaléka keresett kevesebbet. A százalékos arányt tekintve a magyarországinál 11 országban volt jobb a helyzet, miközben a medián órabér 21 országban volt nagyobb.

Az euróban számolt medián bruttó órabért tekintve 15-szörös a különbség a két véglet között: Dániában a legmagasabb a medián órabér, 25,5 euróval, a legkisebb pedig Bulgáriában, 1,7 euróval. Dánia után Írország (20,2 euró), Svédország (18,5 euró), Luxembourg (18,4 euró), Belgium (17,3 euró) és Finnország (17,2 euró) következett az élbolyban. A lemaradók között Bulgária után Románia (2,0 euró), Litvánia (3,1 euró), Lettország (3,4 euró) és Magyarország (3,6 euró) volt a sorrend.

Az egyes országok közötti árszínvonal-különbségeket kiküszöbölő vásárlóegységben (PPS) számolva már "csak" ötszörös a különbség a medián bruttó órabér két véglete között. Ezt a listát is Dánia (18,5 PPS) vezette, Írország (18,4 PPS), Belgium (15,4 PPS), Németország és Luxembourg (egyaránt 15,0 PPS), valamint Hollandia és Svédország (egyaránt 14,5 PPS) előtt. A helyzet Bulgáriában (3,6 PPS) a legrosszabb, majd Románia (4,0 PPS), Lettország (5,0 PPS) és Litvánia (5,1 PPS) következett. Magyarország (6,5 PPS) a 20. helyen áll, holtversenyben Szlovákiával.

Az Európai Unióban foglalkoztatottak közül a nők 21,1 százaléka, a férfiaknak pedig a 13,5 százaléka, míg a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak 31,9 százaléka, a határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezőknek pedig a 15,3 százaléka tartozott az alacsony keresetűek közé. Életkor szerint a 30 évnél fiatalabbak 30,1 százaléka, a 30 és 59 év közötti korosztálynak pedig a 14 százaléka keresett kevesebbet a medián órabér kétharmadánál. Az alacsony iskolázottságúak 28,2 százaléka, a középfokú végzettséggel bírók 20,9 százaléka, a diplomásoknak pedig a 6,4 százaléka volt alacsony keresetű 2014-ben.

MTI

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Nagy Márton segít: így költheti el lakáscélra az időskorra félretett pénzét

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak két alkalommal, egyszer még idén, egyszer pedig március végéig tájékoztatniuk kell tagjaikat, mekkora nyugdíjcélú megtakarításuk áll rendelkezésre, és azt hogyan tudják lakáscélra elkölteni.

Nincs megállás, keddtől ismét változnak az üzemanyagok árai

Emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is.

Indokolatlan kincstári optimizmust olvastunk ki a nyugdíjkassza jövő évi terveiből

Jelentős bevételnövekedést vár a kormányzat 2025-ben szociális hozzájárulási adóból és társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alap javára, ám rejtély, hogy a kabinet mire alapozza a számokat. A nyugdíjakat jövőre is a tervezett, 3,2 százalékos inflációnak megfelelő mértékben fogják emelni, ami jócskán elmarad a bérek tervezett növekedésétől, azaz idős honfitársaink életszínvonala még jobban le fog maradni a gazdaságilag aktívakétól.

Ennyi lesz a minimálbér a következő három évben, itt vannak az adókönnyítés részletei is

Évente rendre 9, 3, illetve 14 százalékkal fog nőni a minimálbér 2025 és 2027 között. A garantált bérminimum jövőre 7 százalékkal lesz magasabb, az azt követő évekre az infláció, valamint a termelékenység tényadatainak figyelembe vételével fogják meghatározni. A munkaadók a szociális hozzájárulási adóban könnyítést kapnak.

A jövő héten megtudjuk, mennyi munkanélküli van Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többek között idegenforgalmi és munkaerőpiaci adatokat közöl jövő héten.

Magyarországot is magával rántja a német recesszió?

Nagyon nagy baj egyelőre nincs Németországban, de egyes iparágak valóban komoly problémákkal küzdenek, és ez ránk is rossz hatással van.

Azonos összegű 13. nyugdíjat javasol egy ellenzéki párt

Az MSZP képviselői, Gurmai Zita, Komjáthi Imre és Tóth Bertalan határozati javaslatot nyújtottak be, melynek fókuszában az áll, hogy „a nyugdíjrendszer fenntartható, méltányos és igazságos módon szolgálja a magyar emberek érdekeit.”

Bezárt több ezer üzlet Magyarországon – A hét ábrája

Egy év alatt 10 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma.

Gondolná, hogy naponta 20 bolt zár be Magyarországon?

Az idei év első felében is folytatódott a boltbezárási hullám, az előző két félévhez minimálisan csökken a folyamat, a korábbi évekhez viszonyítva még mindig lendületes.

A dollár bánik el a magyar autósokkal

Ahhoz képest, hogy mennyit gyengült a forint a dollárhoz képest, az üzemanyagok ára meglehetősen stabilnak mondható. Az Mfor Üzemanyagár-figyelő aktuális elemzése szerint emiatt nincs remény az üzemanyagok áresésére.