Magyarország GDP-je a KSH szerint az első negyedévben 1,6 százalékkal nőtt, igaz, a naptári hatások kiszűrése után a bővülési ütem csupán 0,9 százalék. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy egyelőre csak a fő számokat látjuk, a részleteket nem ismerjük.
Az 1,6 százalékos növekedés elsőre jónak tűnik, de nagyrészt a szökőnap hatásának köszönhető, vagyis annak, hogy egy nappal többet dolgoztunk, mint a tavalyi első negyedévben. A naptári hatással korrigálva 0,9 százalékos növekedés már korántsem olyan pozitív eredmény. Ez alig mutat elmozdulást az előző két negyedévhez képest, amikor az éves növekedési ütem 0,9, illetve 0,7 százalék volt.
Van esély érezhető javulásra
A kérdés az, van-e esély arra, hogy érezhetően gyorsuljon a gazdasági növekedés. Kondrát Zsolt az optimista variáció híve, és úgy véli, hogy 2008-as GDP növekedés 2,4 százalék lesz. Ez magasabb, mint az általános elemzői várakozás.
Szerinte tavaly a növekedést a kormányzati kiigazítás hatása, illetve a mezőgazdaság gyenge teljesítménye tartotta vissza. Az idén már nem várható újabb szigorítás, és ha átlagos terméssel számolunk, akkor a 2,4 százalékos növekedés reálisnak tűnhet, rekordtermés esetén pedig ennél nagyobb bővülés is elképzelhető. Az eddigi információk szerint nagyon jó termés várható idén, bár ezt még a nyári időjárás jelentősen befolyásolhatja.
Ha több helyen lesz átlagon felüli termés, akkor ez az árak eséséhez vezethet. Rövid távon ezért várható némi visszaesés a mezőgazdasági árakban, amelyek azonban még így is jóval magasabb szinten lesznek a korábbi évekhez képest. Összességében - a potenciális áresést is figyelembe véve - a magasabb termés egyértelműen kedvezően hat a GDP-re.
Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az építőipar teljesítménye az év második felében jelentősen javulni fog, ami nagy mértékben javíthatja kilátásokat. Az MKB vezető elemzője szerint az „uniós pénzek beáramlását már régóta ígérik, de idáig ennek nem volt érdemi hatása.” Viszont tény, hogy ha az európai forrásokból megkezdődnek a beruházások, akkor ez sokat dobhat az építőipar teljesítményén. Egyébként ez az ágazat volt a tavalyi év egyik nagy vesztese.
Ezeknek a hatásoknak köszönhetően a második félévben 2,5-3 százalék körüli növekedési ütem várható. Ez még valamivel gyorsulni fog jövőre, Kondrát Zsolt 3,5 százalékos növekedést jelez előre. Ennek oka, hogy a 2009-es év már a választás jegyében telik majd el, és az állami költés várhatóan jelentősen megugrik. Ez persze az államháztartási deficit szempontjából jelentős kockázat.
GKI: minden jól halad
A GKI Gazdaságkutató Zrt. részéről Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes megerősítette, hogy ők korábban és most is az optimisták közé tartoznak. A nemrégiben megjelent GDP adatok egybevágnak a kutatóintézet előrejelzésével. Azaz az első negyedévben nagyjából a tavalyi második féléves gyenge eredmények folytatódnak tovább, viszont a második félévben viszont viszonylag jelentős gyorsulás következhet be. Ez azoknak a növekedésserkentő tényezőknek a dinamizálódása miatt jön létre, amelyek a nyártól fognak hatni.
Ezen tényezők közé tartozik a mezőgazdaság, ahol az év elején még értelemszerűen nincs új termés. Betakarításkor nagyon nagy eredménynövekedés várható, a tavalyi durva visszaesés után. A második félévben az építőipar is vélhetően fellendül. A napokban megjelent statisztikák azt mutatják, hogy bár 2007-hez képest még nagy a visszaesés, az előző hónapokhoz képest - ha lassan is - megkezdődött a javulás.
Nagy változás akkor következhet be, ha az uniós támogatások bekapcsolódnak az infrastrukturális fejlesztésekbe. Sajnos itt – részben az EU, részben Magyarország hibájából - komoly csúszások tapasztalhatók, de a második félévre már érdemi összegek állhatnak rendelkezésre.
A kereskedelemben érezhető lesz, hogy idén az átlagkeresetek - ha kis mértékben is - de emelkedni fognak. A bázishatások miatt ez a tényező is az év második felében fog jelentkezni. A közszolgáltatások teljesítménye 2008-ban feltehetően stagnálni fog, ám itt is azzal kell számolni, hogy a tavalyi év első negyedében még kisebb volt a visszaesés. Hiszen a vizitdíjat csak tavasszal vezették be, miközben ennek eltörlése idén feltehetően növelni fogja az orvos-beteg találkozók számát, ami pozitívan hat az egészségügyi GDP-re. Az ipar növekedési üteme viszont a lassuló európai konjunktúra miatt mérséklődni fog.
Ezeknek a hatásoknak az eredőjeként az év egészére vetítve 2,7 százalékos növekedés várható. A GKI az első negyedéves adatok közül a kisebbet, a 0,9 százalékos számot veszi alapul, hiszen ez nem tartalmazza a szökőnap hatását. Ez is jobb azonban, mint 2007 utolsó negyedév 0,7 százalékos eredménye, ami azt mutatja, hogy a gazdaság már elmozdult a mélypontról. Karsai Gábor véleménye szerint a trend megváltozott, és már a következő időszakban emelkedő folyamatnak leszünk tanúi. A második félévben viszont a már említett tényezők miatt 3,5 százalékos növekedés várható.
Jövőre nem folytatódik a gyorsulás
Ha az idén tényleg nagyon jó termés lesz, akkor ez a növekedési ütem 2009-ben nem ismétlődik meg. Ezért a jövő évi növekedés egésze feltehetőleg nem lesz magasabb az idei év utolsó negyedévénél. Karsai Gábor úgy véli, hogy tartósan ez a 3,5-4 százalékos növekedés van bent a gazdaságban.
Mint hozzátette, jövőre érdemi változás – se választási osztogatás, se jelentős reform - nem várható a gazdaságpolitikában. A költségvetési hiány azonban tovább csökkenhet, akár a konvergenciaprogramban megcélzott 3,2 százalékra is.
Varga M István
Menedzsment Fórum
