3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A lehetőségek tárháza széles, fantáziájuk erős, félelemérzetük nincs, úgyhogy bármi lehet. A végső megoldástól függően ez pedig számtalan kimenetet jelenthet a magyar eszközök árfolyamára nézve.

Kétségtelen tény, hogy a devizahitelek megnövekedett törlesztőterhe teljesen agyonnyomja a lakossági fogyasztást és több százezer háztartást hozott lehetetlen helyzetbe. Hibás terméknek minősíteni azonban egy banki hitelt amiatt, hogy megnőtt a törlesztőrészlete természetesen badarság, hiszen bármilyen változó kamatozású termékkel megtörténhet és meg is történik sokszor, hogy a törlesztőrészletek - akár nagy mértékben is - megugranak.

Jó példa erre az 1990-92-es brit recesszió, ami jelentős részben az ingatlanpiaci összeomlás miatt történt. A 80-as évek végén még egyszámjegyű hitelkamatok mellett vettek fel jelzáloghiteleket az emberek, ami ingatlanpiaci és fogyasztási boomhoz vezetett, ám 1989-90-ben 15%-ra emelkedett a brit alapkamat, így sokak törlesztőrészlete megduplázódott, amit nehezen tudtak fizetni, lakásokat árvereztek el, összeomlott a gazdaság, megugrott a munkanélküliség, és a kilábalás hosszú ideig tartott. Devizahitelek nélkül is van tehát olyan termék, amelynek a kamatterhei gyorsan nagyon sokat tudnak nőni rossz körülmények között, ettől a saját devizában hitelezés sem óv meg!

Természetesen jó lenne valahogyan varázsütésre eltüntetni a devizahitelek problémáját, hiszen ha mindenki a régi törlesztőjét fizetné, akkor az azonnal hatalmas serkentő hatással lenne a gazdaságra, mert többletjövedelemhez juttatná a lakosságot. Ennek útjában több akadály áll. Egyrészt valakinek le kellene nyelnie a több, mint 1000 milliárd forintos bukót, ami a hitelek jelenlegi értéke és az eredeti  folyósítási árfolyama között van, másrészt devizát kellene hozzá biztosítani.

Az utóbbi az egyszerűbb probléma, mert az MNB-nek bőségesen van tartaléka, sőt ha ezt mondjuk 300 Ft-os EURHUF árfolyam mellett a bankoknak eladná, akkor azon még nagy nyereséget is realizálna (mivel devizabeszerzési ára a jelenlegi árfolyamnál alacsonyabb), s mivel az MNB nyeresége a költségvetést gazdagítja, így fura módon még a költségvetésnek is jót tenne. A nagyobb nehézség ennek az 1000+ milliárd forintnak a benyelése körül zajlik, ugyanis ez számos hazai bank tőkéjét eltüntetné, pillanatok alatt csődbe víve őket, aminek aztán beláthatatlan következményei lennének az egész gazdaságra.

A múltat jó lenne végképp eltörölni, meg nem történtté tenni, de erre nincs mód, bármilyen megoldás fájdalmat fog valakinek okozni, nincs olyan lehetőség, ami érintetlenül hagyja a gazdaságot. Amennyiben azonban a devizahitelek problémaköre valamilyen szinten rendeződik/megoldódik, és kevésbé fenyegeti Magyarországot, akkor eléggé valószínűnek tűnik, hogy folytatódó kamatvágásokra és tartósan gyengébb forintra rendezkedhetünk majd be, mert a monetáris serkentésnek már semmi sem fog útjában állni... 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!