Hozzátette, szükséges, hogy egy bizonyos szintű homogenitás alakuljon ki a tagállamok között, mivel a versenyképességi mutatók nagyon eltérnek. Hangsúlyozta, a nemzeti kormányok és nem az európai intézmények okolhatók a szakpolitikai konvergencia hiánya és az alacsony növekedés miatt. Úgy vélte, nagy a veszélye annak, hogy a kollektív fegyelem tovább gyengül, és áldozatává válik a demagógiának. Az integrált Európa modellje, bármilyen gyengén működik is, a legjobb módja annak, hogy megakadályozza a lecsúszást a lejtőn - mondta.
Kapcsolódó anyag - Erről beszélt Orbán Viktor a konferencián
Jacques de Larosiére úgy vélte, az 2009-2010-es euróövezeti adósságválság arra kényszerítette a tagállamokat, hogy kiegyenlítsék az uniós egyensúlytalanságokat, amelyek elsősorban a periférikus tagállamokban alakultak ki az infláció, a munkaerő egységnyi költsége és a fizetési mérleg egyenlege területén. Nem voltak minimális szinten sem konzisztensek az egyes országok gazdaságpolitikái, ami alapvetően fontos lenne az unióban - mondta. Az Európai Központi Bank (EKB) időben kiadta a figyelmeztetést, azonban a tényleges reakciót a - későn érkező - piaci jelzések váltották ki.
Az új keleti tagállamokban egészségesebben alakultak a konvergencia folyamatok, mint a régebbi tagországok esetében - mondta. A legtöbb versenyképességi mutatójuk jó volt, az üzleti környezet is barátságosabb volt, valamint komoly tőkebeáramlás érkezett, az uniós alapokból származó pénzekkel együtt valódi integráció történt az EU szintjéhez. Kifejtette, a tényleges, 1,5 százalékot meghaladó növekedési pályához való visszatéréshez szükséges a fenntartható adósságkezelés, és az állami költekezés visszafogása. Fontosak a strukturális kiigazítások, az adminisztratív akadályok csökkentése az új beruházások előtt, a munkaerő mobilitásának segítése a munkanélküliség csökkentésére - tette hozzá.
Olyan unióra van szükség, ahol a tőke szabadon tud áramlani, ahol a befektetők dolgozni szeretnének, minél több tranzakciót végezni - jelentette ki. Véleménye szerint az egyes országoknak kellene gondoskodni a minimális konvergenciáról, még akkor is, ha ez bevételi oldalon korlátot jelent. Úgy vélte, ehhez szükség volna egy "konvergenciaminisztériumra", amelynek joga volna a szükséges gazdasági kiigazítások elősegítésére. Kitért arra, hogy az intézkedések demokratikus megalapozáshoz az Európai Parlament tagjait az egész kontinensről kellene választani, nem egyes országokból, elnökét pedig közvetlenül lehetne megválasztani.
Az IMF volt vezérigazgatója szerint mindehhez egy kiegészítő integrációra van szükséges, bár ennek valószínűsége "igen távoli". Az Európai Uniónak napirendre kell tűznie a közös kül- és védelmi politikát is, ha jelentős szereplő akar maradni a biztonsági kihívásokkal teli világban - mondta. Elismerte, hogy ebben sok a buktató, és sok a biztonsági feszültség, de az Egyesült Államok által nyújtott védelem egyre problematikusabb, és Európa nem maradhat a partvonalon. Ehhez nagyobb költségvetésre is szükség van, ami túlmutat az egyes országok védelmi költségvetésén - tette hozzá.
Az IMF volt vezérigazgatója szerint az EU akkor tud határozottabb szerepet játszani a világban, ha a tagállamok közös álláspontot alakítanak ki a biztonsági és migrációs politikában. Az uniónak saját határait szigorú, de szelektív migrációs politikával kellene megvédenie - vélekedett.
MTI
