4,9 százalékra mérséklődött a várt emelkedés helyett az infláció szeptemberben, ezen belül a nyugdíjas infláció hasonló ütemben csökkent: az előző havi 5,1 százalékról 5 százalékra. Az adatok azt mutatják, hogy a nyugdíjasok az utóbbi pár hónap nyertesei, hiszen júniusban, az áfaemelés előtt még 1,4 százalék volt a különbség az infláció és a nyugdíjas infláció között, ez mostanra minimálisra mérséklődött. Ráadásul a nyugdíjas infláció mostanra lényegében elérte a júniusi szintet, azaz a nyugdíjas kosárból el is tűnt az áfaemelés.
Volt itt áfaemelés?
Július óta folyamatosan meglepetést okoz a szakembereknek az infláció alakulása, hiszen korábban arra lehetett számítani, hogy az öt százalékos áfaemelést sokkal nagyobb mértékben fogják áthárítani a fogyasztókra. Ehhez képest az egyszeri megugrás után szeptemberben már zsinórban másodszor csökkent a pénzromlás üteme.
A nyugdíjas infláció az adóemelés előtt júniusban 5,1 százalékon állt, majd megugrott 5,7 százalékra. Szeptemberre azonban már csak 5 százalékos volt a drágulás az egy évvel korábbi szinthez képest, azaz lényegében eltűnt az áfaemelés hatása.
Ez jórészt annak köszönhető, hogy a nyugdíjas kosárban például jelentősen felül vannak súlyozva az élelmiszerek, melyeknek ára a csökkenő kereslet miatt fokozatosan esett az utóbbi hónapokban. Szeptemberben például 0,1 százalékos átlagos árcsökkenés mellett az élelmiszerek fogyasztói ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül is kimagaslott az idényáras élelmiszerek visszaesése, mely 7,1 százalékos volt.
Az infláció főszámában még nem figyelhető meg hasonló folyamat: a júniusi 3,7 százalékos adatnál még mindig jóval magasabb a szeptemberre közölt 4,9 százalék. Mindez azt jelenti, hogy az áfaemelés sokkal jobban megjelent azoknak a termékeknek az árában, melyek alul vannak súlyozva a nyugdíjas kosárban, ilyenek például a tartós fogyasztási cikkek. Emellett a nyugdíjas kosárban nem szerepel például a gyermekétkeztetés, illetve a gyermekruhák árának változása, az átlagosnál jóval nagyobb súllyal esik viszont latba a gyógyszerek, gyógyáruk árának elmozdulása.
A keddi adatközlést követően az elemzők is elsősorban az ideényáras élelmiszerek olcsóbbá válását emelték ki, emellett az üzemanyagok egy százalékkal lettek olcsóbbak.
Jöhetnek a további kamatvágások
Az elemzők szerint az infláció vártnál alacsonyabb szintje is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben tovább csökkentse az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. Így a korábban vártnál alacsonyabb szintre mérséklődhet az irányadó ráta az év végére.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakembere az MTI kérdésére megjegyezte: az inflációs folyamatok hatására, ha semmi nem változik és nem éri külső sokk a forintot, akkor már október végén a 7,5 százalékos jegybanki alapkamat 50 bázispontos csökkentése várható, és még az idén további kamatvágást tart valószínűnek.
25-50 bázispontos vágásra számít október végén Kovács Mátyás, a Raiffeisen Bank elemzője, szerinte az év hátralevő részében tovább csökkenhetnek majd a kamatok, ha marad a pozitív hangulat.
Az utóbbi hónapok sorozatosan alacsonyabb adatai után a Pénzügyminisztérium is mérlegeli, hogy változtasson-e 4,5 százalékos idei, átlagos, éves inflációs előrejelzésén, bár a tárca államtitkára, Katona Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a negyedik negyedévi bázis alacsony volt.
Az államtitkár hangsúlyozta: a következő hetekben, hónapokban megjelenő adatokból látszik majd, hogy mikor érte el mélypontját a gazdasági válság Magyarországon. Hozzátette: remélI, hogy ez a harmadik negyedévben megtörtént.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
