Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke szerint a kormány visszaél a kétharmad biztosította történelmi felhatalmazással, amikor mellőzi az egyeztetést a szociális partnerekkel. Az elnök attól tart, hogy az európai uniós soros elnökség alatt a kormány megpróbálja „jegelni” a problémákat, feszültségeket. Varga László hangsúlyozta: az országban mindenki, így a szakszervezetek is abban érdekeltek, hogy „legyen már végre egy sikeres magyar kormánya”. Véleménye szerint azonban az új kormány rossz irányba halad. Példaként említette a közszféra munkavállalóinak romló helyzetét, és kifogásolta, hogy a munkahelyteremtés csak a kormányzati kommunikációban szerepel hangsúlyosan, megvalósulni Varga szerint csak az ellenkezője látszik. A köztisztviselői törvény módosítása megkönnyítette az elbocsátásokat , de a szakszervezeti elnök szerint a leépítések a versenyszférában is tetten érhetők.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke arra figyelmeztetett, hogy a lakosság megélhetési költségei nőnek, és egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a szektorális különadók áthárítását is megkezdték az érintett cégek. A válság enyhülése ellenére 2010-ben nem csökkent a munkanélküliség és nem javult a foglalkoztatottság.
A bérből és fizetésből élők helyzete 2011-ben tovább fog romlani a kormány elhibázott adópolitikája miatt – vélte Borsik János. Az OÉT en született bérmegállapodás az elnök szerint nem tudja ellensúlyozni a kormány téves adópolitikáját. A kormány megsérti az alkotmány rendelkezését, amely előírja, hogy együttműködjön az érdekelt társadalmi szervezetekkel – mondta. Borsik János hangsúlyozta, hogy az OÉT az a legmagasabb szintű, háromoldalú fórum. A kormány jelenlegi gyakorlata azonban aggasztó. Magyarországon pedig csak a párbeszéd vezethet az igazságossághoz, ami a demokrácia alapja és ezek teremthetnek erős és kiegyensúlyozott országot is - hangsúlyozta. Az ASZSZ azt követeli, hogy a kormány tartsa be az egyeztetési normákat, biztosítsa a törvényes foglalkoztatást, a tisztes bért, az arányos közteherviselést és a jogbiztonságot a munka világában.
A LIGA Szakszervezetek számára is csalódást jelent a kormány több intézkedése is. A kormányváltás előtt, a gazdasági válságra hivatkozva számtalan, a munkavállalókra nézve kedvezőtlen hatású intézkedés született, amelyeket a kormányváltás után - a várt enyhülés helyett - olyan újabb törvénymódosítások követtek, amelyek a LIGA szerint egyre rosszabb helyzetbe sodorták a munkavállalókat. Olyan európai értékek kérdőjeleződtek meg, amelyek alapvetően bizalomvesztéssel jártak a kormány iránt: így az indokolás nélküli elbocsátások, az évekre visszamenőleges hatályú törvénykezés, az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése, a magántulajdon relativizálása, a szolidaritás eltörlése a jövedelemadózás rendszeréből, valamint az érdekegyeztetés gyakorlatilag teljes mellőzése. A munkavállalók az elmúlt fél év változásaiból még nem sokat tapasztalhattak meg, de jövőre bizony mindenki a saját bőrén fogja érezni a hátrányokat - figyelmeztet a LIGA.
A LIGA szerint a kormány gyakorlatilag elszabotálja az érdekegyeztetést, hat hónapig sem formálisan, sem informálisan nem egyeztetett senkivel. „A bérajánlás szerencsére azon kevés kivételek közé tartozott, ahol volt érdemi egyeztetés, és habár az eredménnyel nem vagyunk maradéktalanul elégedettek, de fontosnak tartjuk, hogy legyen bérmegállapodás, amivel valamennyire meg lehet próbálni ellensúlyozni az egykulcsos személyi jövedelemadó okozta reálbérveszteségeket” – írta a LIGA. Emlékeztettek arra, hogy már régóta sürgetik a nagy szociális ellátórendszerek átfogó áttekintését és reformját, ami azért is fontos a LIGA szerint, mert a kormány eddig csak bele-bele kapott a rendszerek egyes elemeibe, „több problémát okozva, mint amennyit eredetileg meg kívánt oldani”.
A LIGA elutasítja a sztrájktörvény módosítását is a jelenlegi formájában, úgy látják: az egyéni képviselői indítványok, az egyeztetés teljes mellőzése, az érintettek bevonásának elkerülése és a rapid törvényalkotás nem csak a demokratikus jogállamiság létét kérdőjelezi meg, de szakmaiatlan is.
Korábban Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is hasonlóan vélekedett. Hangsúlyozta, fontos témákról kellene egyeztetni 2011-ben az OÉT-nak, ha a nemzetgazdasági miniszter valóban bejelenti és el is indítja a reformokat. Véleménye szerint az adócsökkentés olyan körben hagy a korábbiaknál jelentősen több jövedelmet, amelytől nem fog nőni a munkahelyek száma és úgy vélte, hogy a foglalkoztatás kulcsa a mainál lényegesen nagyobb számú, versenyképes hazai vállalkozást felmutató, növekvő gazdaság és egy valóban igazságos és arányos adócsökkentés lehet.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint 2010. vegyes esztendő volt. A Bajnai kormány év elején a munkavállalókat érintő megszorításokról döntött, az új kormány azonban markáns változást ígért a munkavállalók további kifosztásának megállítása érdekében - mondta. A munkástanácsok számára ez a legfontosabb paradigma változás - tette hozzá. Ugyanakkor elismerte, hogy elégedetlenek a kormány egyeztetési gyakorlatával és jövőre sem számít javulásra e téren. "Azt szeretnénk, ha jövőre nem csökkenne a munkavállalók alkotmányos joga a szociális, gazdasági jogaik védelme terén és pénzügyi részesedést kapnának a vállalatok profitjából a béreiken felül, mindezt bővülő, biztos munkahelyek mellett" - mondta.
MTI
