2008. március 26. 10:39

A 2007-es év erőteljes gazdasági növekedést hozott a kelet-európai uniós tagállamokban, ám Magyarország teljesítménye kiábrándító volt. Az elszaladt deficitet ugyan sikerült korrigálni, ám strukturális reformok nélkül nem várható, hogy javuljon hazánk helyzete, derült ki az ICEG EC és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (Amcham) közös konferenciáján.

Romló körülmények között kellene felzárkózni (Mfor-montázs)

A 2007-es év erőteljes gazdasági növekedést hozott a kelet-európai uniós tagállmokban, az átlagos GDP-növekedés 6,8 százalék volt a régióban, annak ellenére, hogy a régió számos országában a hanyatlás jeleit tapasztalhattuk. A magyar növekedés nem csak a régióstól maradt el, de az eurózóna átlagát is alulmúltuk.  

Ami az idei évet illet, a 2007-eshez képest kisebb mértékű növekedést hozhat a régió tagállamaiban, tekintve, hogy a fiskális szigor politikája némiképp visszavetette az egyéni vállalkozói és befektetői kedvet. Jelentős lejtmenet indult Észtországban és úgy tűnik, hasonló kezdődik Lettországban és Litvániában is.

Az ingatlanszektor telítődött, ezért egyre kevesebben fognak építkezésekbe, miközben gyengült a vásárlói bizalom és a cégek befektetési kedve is hanyatlott. Ez a lassulás azóta tapasztalható, amióta a balti államoknak növekvő inflációval és erőteljes külső egynesúlyvesztéssel kell szembenézniük - szemben a korábbi időszak "túlfűtöttségével".

Gyorsan fejlődnek az új tagállamok 

Bulgária és Románia viszont kifejezetten gyorsan fejlődik, köszönhetően a külföldi befektetéseknek és a növekvő hitelfelvételi lehetőségeknek. Megsínylette ugyanakkor a mezőgazdaság a kedvezőtlen időjárást, és ez mindkét országban hatással volt a GDP-növekedésére. A lendületes növekedés a két új uniós tagállamban 2008-ban is folytatódni fog, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a makrogazdasági egyensúly náluk is egyre inkább inog, hangzott el az ICEG és az Amcham szerdai közös szakkonferenciáján .

Szlovéniát is súlytották az időjárás viszontagságai, ám náluk az eurózónába való belépés hitelezési és befektetési robbanást eredményezett, amely viszonlag erős növekedést generált. Csehország és Lengyelország tartja az egészséges fejlődési irányt, de az első hely 2008-ban minden bizonnyal Szlovákiáé lesz, amely országban a nagyarányú külföldi befektetések megdobták az exportot is.

Ha az egy főre jutó bevételi adatokat tekintjük, akkor öszeségében elmondható, hogy a megszorító intézkedések a régió majd minden államában elérték a céljukat, hívta fel a figyelmet Jürgen Kröger, az DG ECFIN gazdasági igazgatója.

Strukturális reformok kellenek Magyarországnak 

Ami Magyarországot illeti, miközben a reálgazdaság teljesítménye aggodalomra adott okot 2007 harmadik és negyedik negyedévében, a pénzügyi és a külső egyensúly javítása folytatódott. 

A gazdaság rendbetételének néhány jele már mutatkozik, bár ez csak részben ellentételezi az export területén jelentkező kevésbé biztató kilátásokat. A 2007-es,  1,6 százalékos  GDP-növekedést az idén várhatóan 2,5 százalékos gazdasági növekedés követi. Mindenesetre most úgy tűnik, hogy a külső egyensúly nem javul, legalábbis az év első feléről ez állítható, és mélyebb strukturális reformok nélkül a fiskális kilátások 2008 után is romlanak majd.

A gazdasági növekedés Magyarországon 0,3 volt a tavalyi év utolsó negyedévében, az előző negyedévhez képest. Így az ország bruttó hazai terméke 0,8 százalékkal nőtt 2007 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva; az egész éves gazdasági növekedés mértéke 1,3 százalék volt.

A 2007-es magas infláció a növekvő adminisztratív költségekre, valamint az  eneria- és élelmiszerárak világpiaci növekedésre vezethető vissza, mutatott rá Urbán László, az OTP vezérigazgató-helyettese. 

Ami a foglalkoztatást illeti, van némi különbség a KSH adatai és a tényleges bérjegyzék kimutatásai között. Miközben a statisztikai hivatal gyengén növekvő foglalkoztatást jelzett 2007 első három negyedéévében, addig a bérjegyzék adatai egyértelmű csökkenést mutattak.

A magánszektor foglalkoztatottsági adatai nem változtak, de a közszférában 4,9 százalékos csökkenést mértek. Nem javította a helyzetet, hogy jelentős elbocsátások voltak közszférában. A nyuddíjrendszer változtatásainak következtében valamelyest csökkent az aktivitási ráta, és ez minden bizonnyal a jövőben is így lesz. 

A 7,3 százalékos munkanélküliségi ráta csekély mértékben ugyan, de csökkeni fog 2008-ra, várhatóan 7,1 százalékra. Tekintettel az infláció 5 százalék körüli beragadására, nem várhatunk reálbér-növekedést az idén.

Simon Rita

Menedzsment Fórum