Hétfőn jelent meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, december végi statisztikája a magyar gazdasági szereplők által kibocsátott értékpapírokról, illetve azok tulajdonosi szerkezetéről. Az adatokat átvizsgálva megerősítést kapunk arról a korábban is jól látható kormányzati igyekezetről, hogy az államháztartás adósságának év végi értéke – a pénzügyi tartalékok ideiglenes leépüléséből finanszírozva – a lehető legalacsonyabb legyen. (lásd még: Kisöpörve: szinte üres lehetett a kincstár január első felében)
A jegybanki statisztika szerint 2013 december végén a központi kormányzat által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piaci értéke 19 862,6 milliárd forintra rúgott. Ez 301,3 milliárddal alacsonyabb az előző havinál. A 2011 novembere óta nem látott mértékű csökkenés úgy jött létre, hogy közben a szokásosan lejáró háromhavi diszkont kincstárjegyeken túl, "csak" 127,9 milliárdos forintkötvény-lejáratunk volt. Ráadásul, ha kiszűrjük a 15 milliárdos felértékelődés hatását, akkor a csak tranzakciókat tartalmazó változás 316,5 milliárdot tesz ki.
A fenti diagramon jól látható, hogy 2010 óta ennél nagyobb változásra mindössze kétszer volt példa. 2011 júniusában, amikor a magánnyugdíjpénztár-tagoktól átvett állampapírok legnagyobb értékű bevonása történt, illetve 2011 októberében, amikor a kiújuló európai adósságválság (ír, portugál IMF-mentőcsomagok) és a hazai végtörlesztés okozta felfordulás közepette a külföldiek rengeteg, 484 milliárd forintnyi állampapírt adtak el.
A lenti bontásban jól látszik, hogy 2013 decemberében a külföldiek tovább vásárolták a magyar állampapírokat, viszont két szektor a korábbihoz képest eltérően viselkedett. A nem pénzügyi vállalatok, illetve a hazai pénzügyi vállalatok állománya jelentős mértékben csökkent.
Előbbi szektor 236,6 milliárd forintos értékesítésének döntő részét a devizában denominált értékpapírok soron kell keresni. Ez pedig, megerősítheti azt a feltételezésünket, amelyre még január végén utaltunk az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai alapján, hogy egy kormányközeli befektető, aki jelentősebb értékű PEMÁK-kal rendelkezik, akár úgy is segíthetett a kormánynak az adósságharcban, hogy 100-250 millió eurónyi PEMÁK-ot december végén visszaváltott, majd január elején azt újra megvette. (lásd még: A PEMÁK a csodafegyver: nagyot csökkent az adósságunk decemberben)
A pénzügyi vállalatok, azon belül is elsősorban az egyéb monetáris intézmények (vagyis kereskedelmi bankok) is jelentős mértékben, 228,3 milliárd forintnyi értékben csökkentették magyar állampapír-állományukat. Azon belül is az éven túl értékpapírokat (-169,6 milliárd forint), illetve a devizában denominált kötvényeket (-78,2 milliárd forint) értékesítették.
Az állampapírok tranzakcióból eredő csökkenése tehát 316,5 milliárd forint volt, ami a várhatóan 29 200 milliárd forintos év végi GDP 1,1 százaléka. Az ÁKK adataiból ismerjük, hogy az év végi "adósságjáték" a GDP 2,6-2,7 százalékát tette ki, vagyis az 1,1 százalék feletti rész hitelek előtörlesztéséből, és mintegy 0,3 százalékpont a forint év végi, egyesek szerint manipulatív erősödéséből adódik.
mfor.hu
