Mindössze 242 milliárd forintnyi összeg volt a magyar állam jegybanknál vezetett számláján tavaly év végén. Ehhez jött még hozzá 509,9 milliárd forintnyi devizabetét, így az állami betét mindössze 751,9 milliárd forint volt, aminél alacsonyabbra 2008 októbere óta nem volt példa, derül ki a jegybank legfrissebb mérlegéből. Akkor a kötvénypiacok befagyása miatt nem tudott forintforráshoz jutni a magyar költségvetés, így az IMF-hez kellett fordulnunk.
Erre persze most semmi szükség nem lesz, a likvid tartalékok leapasztását nem egy külső kényszer, hanem nagyon nagy valószínűség szerint a kormány adósság elleni harca motiválta. Ahogy arra múlt heti cikkünkben rámutattunk, az adósságpapírok lejárata, illetve az újak kibocsátása alapján igencsak "necces" volt, hogy 2012-höz képest tudjuk-e a GDP-arányos adósságunkat csökkenteni. Ahogy abban a cikkünkben is megjegyeztük, ehhez vagy egy jelentősebb, szinte elérhetetlen szintű negyedik negyedéves GDP-növekedésre, vagy különböző technikai finanszírozási műveletekre volt szükség. Úgy tűnik, a kormány biztosra próbált menni, és különböző előfinanszírozásokkal csökkenteni próbálta az állami adósság szintjét. Ennek forrása pedig a likvid tartalékok voltak. Vagyis nem adósságpapírból, hanem a jegybanknál vezetett számlából finanszírozták meg a lejáró, illetve előtörlesztett adósságot, így leapasztva a tartalékokat.
Ez az összesített 751,9 milliárd forintnyi betétszint 62 hónapos mélypont, vagyis még a 2013-as augusztusi IMF-előtörlesztést követő értéknél is alacsonyabb szint. Mivel sem költségvetési folyamatok (decemberben mindössze 52,9 milliárd volt a hiány), sem "állami bevásárlások" ezt a nagymértékű leépülést nem támasztják alá, így szinte biztosan az adósság elleni küzdelem motiválhatta a kormányzati lépéseket.
Jelek az állami betétszint decemberi nagymértékű leépülésére már korábban is voltak, hiszen az ÁKK a legjobb piaci feltételek mellett is csak a terveknek megfelelő értékben adott el állampapírokat december végéig, majd január első hetében folyamatos volt a többletkibocsátás. Szintén év végi beállításokat, vagyis előfinanszírozásokat lehetett sejteni abból is, hogy a jegybank nemzetközi tartalékai decemberben majdnem 1 milliárd euróval csökkentek. A mostani statisztikából az is látszik, hogy a nemzetközi tartalékok leépüléséből a devizabetétek 432,9 milliárd forintos (1,5 milliárd eurós ) csökkenése több mint 40 százalékot magyaráz, pedig devizakötvényünk nem járt le decemberben.
Összesítve tehát a kormány úgy alakította likvid tartalékait, hogy 870,8 milliárddal csökkent a betéti szint, ami a 29 ezer milliárdos GDP-re vetítve 3 százalékpontot jelent. Vagyis minden egyéb változatlansága mellett a pénzügyi számlák alapján a szeptember végére kimutatott 80,2 százalékpontos GDP-arányos maastrichti adósságszint átmenetileg 77,2-re csökken, ha a tartalékot adósságok visszafizetésére fordította a kormány. Az átmenti jelzőt azért érdemes használni, mert az ÁKK január eleji többletkibocsátásai arra engednek következtetni, hogy a likvid tartalékok visszaépítése gőzerővel megindult.
mfor.hu
